104 éves lenne Neumann János.
1903. december 28-n Budapesten született Neumann Miksa és Kann Margit legidősebb gyermekeként. A kiváló nevelésben és oktatásban részesült fiú kiemelkedő képességei már gyermekkorában kitűntek. A matematika mellett tehetséges volt a nyelvekben, rendkívüli emlékezőtehetséggel rendelkezett, és félelmetesen gyorsan számolt fejben. A Fasori Evangélikus Főgimnázium elvégzése után a Budapesti Egyetem matematika szakán kezdte meg tanulmányait. Párhuzamos képzésben fizikát és kémiát hallgatott Németországban és Svájcban. Az egyetem befejezése után tudományos karrierje megállíthatatlanul ívelt felfelé. A göttingeni, majd a berlini tanárkodás után az amerikai Princeton Egyetemre is meghívást kapott, amelyet akkoriban a világ legnívósabb matematikai központjaként tartottak számon.
1930-tól három éven át fél évet Amerikában, fél évet Európában tanított, majd a nci előretörést követően végleg Amerikában telepedett le, ahol állampolgárságot is kapott. Fő kutatási területei közé a játékelmélet, a kvantummechanika, és a modern digitális számítógép működési elve tartozott. 1945-ben a „First draft of a report on the EDVAC” című tanulmányában fogalmazta meg a Neumann-gépek működési rendszerét. Ezzel megvetette a modern számítástechnika alapjait.
Neumann János tudományos érdemeit érmekkel, díjakkal, kitüntetésekkel ismerték el. Számtalan ország tudományos akadémiájának tagjává választották, tiszteletbeli doktori címeket, Fermi-díjat és USA-érdemrendet kapott. Nem véletlenül mondta Wiegner Jenő a következőket Neumannról: „Mert zseni csak egy volt, mégpedig Neumann János. Mi, többiek tehetségesek voltunk, de nem voltunk zsenik.”
1903. december 28-n Budapesten született Neumann Miksa és Kann Margit legidősebb gyermekeként. A kiváló nevelésben és oktatásban részesült fiú kiemelkedő képességei már gyermekkorában kitűntek. A matematika mellett tehetséges volt a nyelvekben, rendkívüli emlékezőtehetséggel rendelkezett, és félelmetesen gyorsan számolt fejben. A Fasori Evangélikus Főgimnázium elvégzése után a Budapesti Egyetem matematika szakán kezdte meg tanulmányait. Párhuzamos képzésben fizikát és kémiát hallgatott Németországban és Svájcban. Az egyetem befejezése után tudományos karrierje megállíthatatlanul ívelt felfelé. A göttingeni, majd a berlini tanárkodás után az amerikai Princeton Egyetemre is meghívást kapott, amelyet akkoriban a világ legnívósabb matematikai központjaként tartottak számon.
1930-tól három éven át fél évet Amerikában, fél évet Európában tanított, majd a nci előretörést követően végleg Amerikában telepedett le, ahol állampolgárságot is kapott. Fő kutatási területei közé a játékelmélet, a kvantummechanika, és a modern digitális számítógép működési elve tartozott. 1945-ben a „First draft of a report on the EDVAC” című tanulmányában fogalmazta meg a Neumann-gépek működési rendszerét. Ezzel megvetette a modern számítástechnika alapjait.
Neumann János tudományos érdemeit érmekkel, díjakkal, kitüntetésekkel ismerték el. Számtalan ország tudományos akadémiájának tagjává választották, tiszteletbeli doktori címeket, Fermi-díjat és USA-érdemrendet kapott. Nem véletlenül mondta Wiegner Jenő a következőket Neumannról: „Mert zseni csak egy volt, mégpedig Neumann János. Mi, többiek tehetségesek voltunk, de nem voltunk zsenik.”