281 éve (1727) hunyt el Isaac Newton
Newton kora legnagyobb zsenije, a történelem egyik leghíresebb tudósa. 1642. december 25-n (másutt 1643. január 4. ugyanis a későbbi Gergely-naptár szerint a kettő ugyanaz) született Woolsthorpe-by-Colsterworth-ben. Koraszülött volt, apja addigra már meghalt, ezért nagyanyja nevelte. Talán őt, talán a granthami gimnázium tanárait dícséri, hogy a tanítottakat kiválóan megismerte. A helyi gyógyszerésznél lakott, és eljegyezte annak lányát, de mikor a Cambridge-be ment tovább tanulni, akkor a lány elhagyta. Newton további kapcsolatai nem ismertek.
Az egyetemen fedezte fel a binomiális tételt, majd a differenciál-elméletben mélyült el. 1669-től tanított külön királyi engedéllyel. Akkoriban ugyanis csak egyházi személy lehetett egyetemi tanár, de Newton nem volt hajlandó belépni, és a király engedélyeztette ezt. 1670-től figyelme az optika felé fordult. Nem sokára felfedezte a fehér fény törését a prizmán, majd megépítette távcsövét az ún. Newton-távcsövet, amely forradalmasította a csillagászatot. Megfejtette a gravitáció titkát, vagyis hogy miért esik az alma a föld középpontja felé. Mechanikai kísérletei a fizika alapjai lettek Newton mozgástörvényei néven. Kora leginkább azért ismerte el, mert a 17. században megindult tudományos felfedezéseket rendbe szedte, tudományokká kovácsolta, hogy ne csak felfedezések tömegét lássa a megismerésre vágyó ember, hanem rendezett tudományokat.
Azonban ez mind semmi, Newton talán legnagyobb hatású találmánya a macskaajtó, a bejárati ajtón vágott lengőajtócska.
1695-ben megkapta a lovagi címet, 1703-tól az angol akadémia elnöke haláláig. A Westminster Apátságban temeték el.
Newton kora legnagyobb zsenije, a történelem egyik leghíresebb tudósa. 1642. december 25-n (másutt 1643. január 4. ugyanis a későbbi Gergely-naptár szerint a kettő ugyanaz) született Woolsthorpe-by-Colsterworth-ben. Koraszülött volt, apja addigra már meghalt, ezért nagyanyja nevelte. Talán őt, talán a granthami gimnázium tanárait dícséri, hogy a tanítottakat kiválóan megismerte. A helyi gyógyszerésznél lakott, és eljegyezte annak lányát, de mikor a Cambridge-be ment tovább tanulni, akkor a lány elhagyta. Newton további kapcsolatai nem ismertek.
Az egyetemen fedezte fel a binomiális tételt, majd a differenciál-elméletben mélyült el. 1669-től tanított külön királyi engedéllyel. Akkoriban ugyanis csak egyházi személy lehetett egyetemi tanár, de Newton nem volt hajlandó belépni, és a király engedélyeztette ezt. 1670-től figyelme az optika felé fordult. Nem sokára felfedezte a fehér fény törését a prizmán, majd megépítette távcsövét az ún. Newton-távcsövet, amely forradalmasította a csillagászatot. Megfejtette a gravitáció titkát, vagyis hogy miért esik az alma a föld középpontja felé. Mechanikai kísérletei a fizika alapjai lettek Newton mozgástörvényei néven. Kora leginkább azért ismerte el, mert a 17. században megindult tudományos felfedezéseket rendbe szedte, tudományokká kovácsolta, hogy ne csak felfedezések tömegét lássa a megismerésre vágyó ember, hanem rendezett tudományokat.
Azonban ez mind semmi, Newton talán legnagyobb hatású találmánya a macskaajtó, a bejárati ajtón vágott lengőajtócska.
1695-ben megkapta a lovagi címet, 1703-tól az angol akadémia elnöke haláláig. A Westminster Apátságban temeték el.