183 éve (1825) határozták el a magyar akadémia felállítását.1825 őszén a pozsonyi országgyűlésen a központi téma a magyar nyelv ügye volt. Dessewffy József gróf angol példákat idézve beszédet mondott a hazai nyelv fejlesztése és egy tudományos akadémia megalapítása érdekében. Utána felsőbüki Nagy Pál, Sopron vármegye követe kikelt a főrendek ellen, akiket hazafiatlanoknak nevezett. Szerinte a mágnások jövedelmüket csak kártyára, s más haszontalan dolgokra fordítják, a nemzet java nem lebeg a szemük előtt. Nagy Pál beszéde óriási hatást gyakorolt a jelenlévőkre, akik közül egy fiatal főúr felszólalt, élete legszerencsésebb idejének nevezve a pillanatot, amelyben a honhoz való "határtalan szeretetét hazájának megbizonyíthatja". Cáfolva Nagy Pálnak a mágnásokat ostorozó vádjait, "minden jószágnak egyesztendei egész jövedelmét az említett intézet fundusául" ajánlotta fel. A fiatal férfiú gróf Széchenyi István volt, akinek beszédét követően többen nagyobb összegekkel támogatták egy magyar tudós társaság felállításának tervét. Az 1827:XI. tc.-ben azután kimondták, hogy az "önként és szabad adakozással összveszedett tőke vagyonból Magyar Tudós Társaság állíttassék föl".
