
995 körül született I. (Villásszakállú) Svend dán király és I. Mieszko lengyel király lánya másodszülötteként. Svendet Kanut bátyja, II. Harald Svensson követte Dánia trónján, s ezalatt Knut sikeres hadjáratokat vezetett Angliába. 1016-ban foglalta el Londont, mire az ostromban elhunyt apját követő Edmund király átadta fél országát a viking hódítónak. Edmund azonban nem sokkal később meghalt, Knut gyorsan elvette özvegyét és egész Anglia királya lett. 1018-ban bátyja is meghalt, így a dán trón is rászállt, majd 1028-ban Norvégiát is megtámadta és elfoglalta. Így az Északi-tenger körüli területek zömét ő egyesítette rövid ideig. Shaftesburyben halt meg, s a három országban három király követte.