87 éve (1921) döntött Sopron és környéke hazánk mellett.
A trianoni békeszerződés alapján Sopront és környékét a későbbi Burgenlanddal együtt Ausztriának ítélték. A városban azonban hazafias tüntetések kezdődtek, majd a (fehér terror során már bizonyított) Prónay Pál és Héjjas Iván vezetésével érkezett szabadcsapatok (kb. 2700 fő) vezetésével spontán felkelés bontakozott ki. Így az 1921. augusztus végén bevonulni akaró osztrák csendőröket Ágfalva mellett puskatűz fogadta. Az elhúzódó ellenállásban összesen hetvenen haltak meg mindkét oldalról összesen (időközben megérkezett a Gömbös Gyula vezette Etelközi Szövetség is).
Októberben olasz közvetítéssel zárult az incidens, amelyben végül hazánk büntetésképpen megkapta azt, amit a korábbi kérések teljesítése miatti jutalmul sosem, vagyis a népszavazást (a kor fordított logikáját Törökország, majd Hitler még jobban kihasználta). Az 1921. december 14-16-n megtartott szavazáson a soproni lakosság közel kétharmada (65,2%) Magyarországra szavazott. Innen ered a kitüntető jelző: Civitas fidelissima - a leghűségesebb város. Magában a városban 89,2%-os részvétellel 72,7% szavazott hazánkra, míg a környező falvakban 83,9%-os részvétel mellett 45,4%. A szavazati arány azért volt ilyen magas, mert a kormány segített a már elköltözött soproniaknak visszautazni, olyanoknak is, akik már hosszú évek óta nem jártak Sopronban. Emellett a régi összeírás idejében még élt, de azóta elhunyt lakosok is leadták szavazatukat. Mindez azonban nem sokat számított. A kedvező eredmény elérésében leginkább az döntött, hogy a városban még mindig ott állomásoztak a szabadcsapatok...
Maga a szavazás módja is érdekes volt. A voksolni szándékozók két színes lapot kaptak, egy vékony papírból készült kéket és egy vastag sárga kartont; mindkettőn magyarul, németül és horvátul szerepelt a két ország neve. Ha valaki Magyarországra akart szavazni, akkor épen tette a borítékba a kék lapot és eltépte a sárgát, így az exit pollt készítõ jó hallású fõiskolások elég pontosan becsülhették meg az eredményt, hiszen Ausztria kartonja hangosan reccsent.
1922. január 1-n Sopront az antant képviselői hivatalosan is átadták a magyar hatóságoknak. A kormány 2001-ben december 14-t a Hűség napjává nyilvánította.
A trianoni békeszerződés alapján Sopront és környékét a későbbi Burgenlanddal együtt Ausztriának ítélték. A városban azonban hazafias tüntetések kezdődtek, majd a (fehér terror során már bizonyított) Prónay Pál és Héjjas Iván vezetésével érkezett szabadcsapatok (kb. 2700 fő) vezetésével spontán felkelés bontakozott ki. Így az 1921. augusztus végén bevonulni akaró osztrák csendőröket Ágfalva mellett puskatűz fogadta. Az elhúzódó ellenállásban összesen hetvenen haltak meg mindkét oldalról összesen (időközben megérkezett a Gömbös Gyula vezette Etelközi Szövetség is).
Októberben olasz közvetítéssel zárult az incidens, amelyben végül hazánk büntetésképpen megkapta azt, amit a korábbi kérések teljesítése miatti jutalmul sosem, vagyis a népszavazást (a kor fordított logikáját Törökország, majd Hitler még jobban kihasználta). Az 1921. december 14-16-n megtartott szavazáson a soproni lakosság közel kétharmada (65,2%) Magyarországra szavazott. Innen ered a kitüntető jelző: Civitas fidelissima - a leghűségesebb város. Magában a városban 89,2%-os részvétellel 72,7% szavazott hazánkra, míg a környező falvakban 83,9%-os részvétel mellett 45,4%. A szavazati arány azért volt ilyen magas, mert a kormány segített a már elköltözött soproniaknak visszautazni, olyanoknak is, akik már hosszú évek óta nem jártak Sopronban. Emellett a régi összeírás idejében még élt, de azóta elhunyt lakosok is leadták szavazatukat. Mindez azonban nem sokat számított. A kedvező eredmény elérésében leginkább az döntött, hogy a városban még mindig ott állomásoztak a szabadcsapatok...
Maga a szavazás módja is érdekes volt. A voksolni szándékozók két színes lapot kaptak, egy vékony papírból készült kéket és egy vastag sárga kartont; mindkettőn magyarul, németül és horvátul szerepelt a két ország neve. Ha valaki Magyarországra akart szavazni, akkor épen tette a borítékba a kék lapot és eltépte a sárgát, így az exit pollt készítõ jó hallású fõiskolások elég pontosan becsülhették meg az eredményt, hiszen Ausztria kartonja hangosan reccsent.
1922. január 1-n Sopront az antant képviselői hivatalosan is átadták a magyar hatóságoknak. A kormány 2001-ben december 14-t a Hűség napjává nyilvánította.