93 éve (1916) hunyt el Görgei Artúr, a szabadságharc fővezére.
Toporcon született 1818. január 20-n kisnemesi családban Görgey néven. Hivatásos katona volt, majd 1845 nyarán leszerelt, és a prágai egyetemen vegyészetet tanult. 1848 márciusa után felajánlotta szolgálatait a független magyar kormánynak, előbb századossá, majd októberben - Kossuth javaslatára - tábornokká (vezérőrnaggyá) léptették elő, s a felsődunai honvédsereg vezérévé nevezték ki. 1849. március 30-tól a magyar sereg fővezére, a sikeres tavaszi hadjárat irányítója, május 21-n visszafoglalta Buda várát. Közben kinevezték a Szemere-kormány hadügyminiszterévé. Akkor ért karrierje csúcsára, amikor politikai és a katonai helyzet egyaránt rosszra fordult. Politikai tekintetben hajlott a bécsi udvarral való megegyezésre, s ezért összeütközésbe került Kossuthtal. 1849 augusztus 13-n, a temesvári vereség (09.) után, miután Kossuth átadta neki a teljhatalmat (11.), a további értelmetlen véráldozatot elkerülendő Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert a cári csapatok előtt. Azért az oroszok előtt, mert így kívánta megmutatni az osztrákoknak, hogy kik is verték meg őt, ill. az orosz hadifogság megtorlásaitól nem tartott. Az oroszok azonban kiadták a hadifoglyokat az osztrákoknak. Bírósági ítélet nélkül Klagenfurtba internálták, ahonnan, a kiegyezés után, 1867-ben hazatérhetett, s haláláig Visegrádon élt.