97 éves lenne Kádár János.
1912-ben ezen a napon született Fiumében Csermanek János néven. 1918-ban költözött a fővárosba, itt iparostanonc iskolát végzett, majd műszerész lett. 1930-ban lépett be a kommunista pártba, ahol a Barna János fedőnevet kapta. 2 hónap múlva már letartóztatták, hiszen a párt illlegális volt, ám bizonyíték hiányában elengedték.
1933-ban újra elkapták és 2 év fegyházra ítélték. A Csillagban megismerkedett Rákosival. 1943 februárjában vette fel a Kádár nevet. amikor a KMP vezető titkára lett. 1944 áprilisában elfogták, de nem is merték fel, így csak mint katonaszökevényt ítélték 2 évre. Novemberben Nyergesújfalura szállítása közben megszökött, és az új országgyűlés képviselője lett.
1946-tól főtitkár-helyettes, majd 1948-tól belügyminiszter, a Rajk-per és a Mindszenty-per egyik előkészítője. 1951-ben letartóztatták és megfosztották tisztségeitől, 1952 végén koncepciós perben életfogytiglanra ítélték.
1954 júliusában szabadon engedték, és a párt (MDP) XIII. ker-i első titkára lett. 1956-ban már a Központi Vezetőség tagja. 1956. október 25-n Gerő helyébe őt választják a KV első titkárává, majd október 30-n belép Nagy Imre kabinetjébe és álamminiszterré lesz. November 1-n elhangzott rádiós beszédében a "Rákosi uralmát lerázó dicsőséges népfelkelés"-ről szónokolt, ám ekkor már elhagyta az országot. 7-n érkezett vissza, amikor Hruscsovval már egyeztetett, hogy ő fogja irányítani az országot, ahol a szovjetek helyre állítják a rendet. 1958-ban az ő irányításával végezték ki Nagy Imrét és több forradalmárt.
Nevéhez fűződik a gulyáskommunizmusnak nevezett időszak (1965-1985) megteremtése, amely a kommunista tábor legvidámabb barakkját hozta létre, az ország nagymértékű eladósítása árán. 1988 májusában került ki a Politikai BIzottságból, és felfele buktatva a párt elnöke lett. 1989 májusában ezen tisztségéből is felmentették. 1989. július 6-n halt meg.
1912-ben ezen a napon született Fiumében Csermanek János néven. 1918-ban költözött a fővárosba, itt iparostanonc iskolát végzett, majd műszerész lett. 1930-ban lépett be a kommunista pártba, ahol a Barna János fedőnevet kapta. 2 hónap múlva már letartóztatták, hiszen a párt illlegális volt, ám bizonyíték hiányában elengedték.
1933-ban újra elkapták és 2 év fegyházra ítélték. A Csillagban megismerkedett Rákosival. 1943 februárjában vette fel a Kádár nevet. amikor a KMP vezető titkára lett. 1944 áprilisában elfogták, de nem is merték fel, így csak mint katonaszökevényt ítélték 2 évre. Novemberben Nyergesújfalura szállítása közben megszökött, és az új országgyűlés képviselője lett.
1946-tól főtitkár-helyettes, majd 1948-tól belügyminiszter, a Rajk-per és a Mindszenty-per egyik előkészítője. 1951-ben letartóztatták és megfosztották tisztségeitől, 1952 végén koncepciós perben életfogytiglanra ítélték.
1954 júliusában szabadon engedték, és a párt (MDP) XIII. ker-i első titkára lett. 1956-ban már a Központi Vezetőség tagja. 1956. október 25-n Gerő helyébe őt választják a KV első titkárává, majd október 30-n belép Nagy Imre kabinetjébe és álamminiszterré lesz. November 1-n elhangzott rádiós beszédében a "Rákosi uralmát lerázó dicsőséges népfelkelés"-ről szónokolt, ám ekkor már elhagyta az országot. 7-n érkezett vissza, amikor Hruscsovval már egyeztetett, hogy ő fogja irányítani az országot, ahol a szovjetek helyre állítják a rendet. 1958-ban az ő irányításával végezték ki Nagy Imrét és több forradalmárt.
Nevéhez fűződik a gulyáskommunizmusnak nevezett időszak (1965-1985) megteremtése, amely a kommunista tábor legvidámabb barakkját hozta létre, az ország nagymértékű eladósítása árán. 1988 májusában került ki a Politikai BIzottságból, és felfele buktatva a párt elnöke lett. 1989 májusában ezen tisztségéből is felmentették. 1989. július 6-n halt meg.