42 éve (1967) tört ki a hatnapos háború.Miután Izrael a 48/49-es függetlenségi háború, majd az 56-os szuezi válság során megleckéztette Egyiptomot (és más arab államot), a Nasszer vezette Egyiptom revansra készült (konkrétan Izrael megsemmisítésére). Maga mellé állította Szíriát, Jordániát és Irakot, amelyekkel együtt 1800 harckocsival, 660 repülővel és 364 ezer katonával rendelkeztek, míg Izrael 800 harckocsit, 300 repülőt és 264 ezres sereget tudott kiállítani.
Nasszer erőfölényében bízva tengeri blokádot vont Izrael köré, amelyet a nemzetközi felszólítások ellenére sem vont vissza. Izrael ezért megindította hadait az egyiptomiak ellen. A légiharc során az arab légierő 3/4-e aznap megsemmisült. A második nap folyamán megállították a Szinájon előrenyomuló egyiptomi egységeket olyan tisztek segítségével mint Mose Dajan, Ariel Saron, Jicak Rabin. A harmadik nap felszabadították Jeruzsálemet, Jordánia fegyverszünetet kötött. A negyedik napon zajlott a Mitla-szorosban a hatalmas harckocsicsata, amelyben a legfejlettebb szovjet és nyugati fegyverzetek csaptak össze utóbbi győzelmével. Nasszer fegyverszünetet kért, így az ötödik nap már csak Szíria maradt, amely nem adta fel, és a Golánon kiépített szilárd állásaiból bombázta a galileai zsidó falvakat. A következő nap az áttörő izraeli egységektől megrettenve fegyverszünetet kértek, amely az addig elfoglalt területeken rögzítette a határokat. Ez nem a mai izraeli határ, hiszen az Szíriából, majd a Szinájról történő fokozatos kivonulás eredményeként jött létre 1982-ben - ideiglenesen.
