500 éve (1509) házasodott meg először VIII. Henrik, aki ezt még ötször megtette.
A Tudor-dinasztiából származó Henriket eredetileg papnak szánták, hiszen bátyja volt a trónörökös, ám az fiatalon meghalt, így Henrik lépett trónra 1509-ben, miután apja is eltávozott. Június 7-n (más forrás szerint 11-n) feleségül vette bátyja özvegyét, akivel a sajnálatos esemény után rögtön eljegyezték még 1502-ben. Neje, Aragóniai Katalin révén szövetséget kötött a spanyol királlyal, ami háborút jelentett a franciákkal. A szövetség győzelmet eredményezett 1513-ban, ráadásul a skótokat is megverték. Henrik azonban hamar rájött, hogy többe került a harc, mint a sarc, ezért kibékült a francia királlyal, még húgát is feleségül adta neki. Ez meglehetősen elmérgesítette viszonyát nejével.

Ennél azonban komolyabb indok volt, hogy neje már nem volt termékeny, és csupán egy lányuk, Mária maradt életben; ráadásul megtetszett neki a jóval fiatalabb Boleyn Anna, KAtalin egyik udvarhölgye, így válni akart. Az egyházilag kiművelt Henrik korábban megkapta a pápától a hit védelmezője címet, amiért Luther ellen vitába szállt, emiatt okkal remélte, hogy a pápa engedélyezi a válást. Csakhogy ekkor spanyol zsoldosok kifosztották Rómát és foglyul ejtették a pápát, aki nem meglepő módon szabadon engedése után kategorikusan megtagadta a válást.
  Az eset után a válást intézni próbáló Wolsey bíborost Henrik perbe fogta, és a Towerben tisztázatlan módon meghalt; utóda Morus Tamás lett. A mérges király más utat nem látva, megfosztotta a pápát az angol egyház feletti hatalmától, és magára vonta ezt a szupremáciát (1531). Az egyházra egyben adót rótt, lefoglalt sok egyházi birtokot, kolostorokat fosztott ki. Az egyház fejeként a dogmákhoz nem nyúlt, csupán engedélyezte saját válását.
Azonban Boleyn Anna is csak lányutódot tudott szülni, bár Henriket ekkoriban talán jobban foglalkoztatta, hogy egyháza protestáns legyen-e. Kezdetben hajlott erre, ám az erős ellenállás hatására végül amolyan kompromisszumos megoldásként a radikális protestánsok ellen is fellépett. 1536-ban koholt vádakkal lefejeztette nejét és másnap elvette Jane Seymourt, aki végre fiúval ajándékozta meg. Seymour azonban gyermekágyi lázban elhunyt.
Henrik újra a protestantizmus felé fordult, elvette egy német protestáns fejedelem lányát, Cleve-i Annát. Csakhogy az asszony mégsem volt olyan szép, mint a festményen, aminek hatására Cromwell agitálta Henriket az esküvőre. A kancellár ezért az életével fizetett, Annát pedig fél év elteltével hazaküldte. Hogy talán mégsem a szépség volt a magyarázat a válásra, azt mutatja, hogy következő neje, Howard Katalin katolikus volt.
Howard, aki egyébként Boleyn Anna rokona volt, meglehetősen csapodár életet élt házassága után is, amit Henrik nem tolerált. Két szeretőjével és egy udvarhölgyével együtt végeztette ki (1542).
A következő évben ismét protestáns feleséget választott a már kétszer megözvegyült Parr Katalin személyében. Ez a házasság már leginkább arról szólt, hogy a betegeskedő Henriket minél megfelelőbben ápolja neje, aki ehhez jól értett - két férjét temette már el korábban. Miután Henrik 1547. január 28-n meghalt, feleségül ment szerelméhez, azonban a szülésbe belehalt.