.jpg)
Borisz Jelcin 1931. február 1-n született. Műszaki főiskolát végzett, majd belépett a pártba. Helyi első első titkárként tagja lett a Legfelsőbb Tanácsnak, majd Gorbacsov támogatta, hogy a legszűkebb vezetésbe kerüljön. 1989-ben Moszkvában, ahol korábban népszerű első titkár volt, elsöprő többséggel választották be az akkor létrehozott új típusú szovjet parlamentbe.
1990-ben kilépett a pártból, és függetlenként indult az elnökválasztáson, igaz ekkor már ő állt az állam élén a gyakorlatban. Ő volt ugyanis az orosz parlament elnöke. A választás előtt puccsal próbálták az elkeseredett szovjetpártiak átvenni a hatalmat, de Jelcin bátor kiállása meghiúsította ezt. A választást 57%-kal nyerte a szovjet jelölt ellen. Legfőbb eredménye a Szovjetunió feloszlatása volt, amely 1991. december 31-n történt meg, ill. a helyébe lépő FÁK megalkotása volt. Jelcin emellett az orosz gazdasági problémákkal, az erősödő korrupcióval, a csecsenválság megoldatlanságával és hírhedt alkoholizmusával vált ismertté.
Az 1993-as alkotmány szinte megingathatatlan hatalmat biztosított az elnöknek, amely utóda, Putyin érdekeit szolgálja. 1996-ban megnyerte az újabb választást, ám szívproblémája miatt 1999-ben lemondott. 2007. április 23-n hunyt el