56 éve (1953) lett először miniszterelnök Nagy Imre.
1896. június 7-n született Kaposvárott, apja szerelőmunkás, anyja cselédlány volt. A polgári elvégzése után géplakatosnak állt, ám hamar behívták a világháborúba. Orosz hadifogságba esett, majd beállt a megalakult Vörös Hadseregbe és a szovjet kommunista pártba. Hazatérve belépett a magyarba is, ám a hatóság hamar lekapcsolta - összesen 3 évet ült. 1927-ben Bécsbe, majd Moszkvába emigrált, ahol a Komintern, majd a Statisztikai Hivatal munkatársa lett.
1944-ben tért haza Gerőékkel, és az ideiglenes, majd a hivatalos kormány tagja lett. 1949-ben "opportunista, szövetkezesítés elleni nézetei miatt" kizárták a Központi Vezetőségből. Egy évvel később a kor szokásainak megfelelően "önkritikát gyakorolt" és újra miniszter és KV-tag lett.
1953-ban Sztálin halála után Moszkvába rendelték a magyar vezetést a "hibák kijavítására". Itt utasításba adták, hogy Rákosi főtitkár helyett első titkár legyen csak, miniszterelnök Nagy Imre legyen, Gerő miniszterelnök-helyettes. Hazatérve erre hivatalosan július 4-n került sor. Rákosi tehát a hatalomban maradt, és megpróbálta kiszorítani Nagyot onnan. Nagy közben - természetesen Moszkva támogatásával - csökkentette a beszolgáltatásokat, könnyítette a kisipari tevékenységeket, csökkentette az árakat, növelte a béreket és nyugdíjakat, rendezte az igazságszolgáltatást, közkegyelmet hirdetett.
1954 nyarától már Moszkva kezdett kihátrálni Nagy mögül. Ő ezt észlelve még megjelentetett - amíg lehetett - egy cikket a Szabad Földben, amelyben kifejtette, hogy sokan hátráltatják. Nagy sorsa ekkor már eldőlt, ám lassan haladtak a dolgok, csak 1955. április 18-n távolították el a kormányfői posztról. A pártból is kizárták, úgy tűnt, végleg eltávolították a hatalom közeléből is.
1896. június 7-n született Kaposvárott, apja szerelőmunkás, anyja cselédlány volt. A polgári elvégzése után géplakatosnak állt, ám hamar behívták a világháborúba. Orosz hadifogságba esett, majd beállt a megalakult Vörös Hadseregbe és a szovjet kommunista pártba. Hazatérve belépett a magyarba is, ám a hatóság hamar lekapcsolta - összesen 3 évet ült. 1927-ben Bécsbe, majd Moszkvába emigrált, ahol a Komintern, majd a Statisztikai Hivatal munkatársa lett.
1944-ben tért haza Gerőékkel, és az ideiglenes, majd a hivatalos kormány tagja lett. 1949-ben "opportunista, szövetkezesítés elleni nézetei miatt" kizárták a Központi Vezetőségből. Egy évvel később a kor szokásainak megfelelően "önkritikát gyakorolt" és újra miniszter és KV-tag lett.
1953-ban Sztálin halála után Moszkvába rendelték a magyar vezetést a "hibák kijavítására". Itt utasításba adták, hogy Rákosi főtitkár helyett első titkár legyen csak, miniszterelnök Nagy Imre legyen, Gerő miniszterelnök-helyettes. Hazatérve erre hivatalosan július 4-n került sor. Rákosi tehát a hatalomban maradt, és megpróbálta kiszorítani Nagyot onnan. Nagy közben - természetesen Moszkva támogatásával - csökkentette a beszolgáltatásokat, könnyítette a kisipari tevékenységeket, csökkentette az árakat, növelte a béreket és nyugdíjakat, rendezte az igazságszolgáltatást, közkegyelmet hirdetett.
1954 nyarától már Moszkva kezdett kihátrálni Nagy mögül. Ő ezt észlelve még megjelentetett - amíg lehetett - egy cikket a Szabad Földben, amelyben kifejtette, hogy sokan hátráltatják. Nagy sorsa ekkor már eldőlt, ám lassan haladtak a dolgok, csak 1955. április 18-n távolították el a kormányfői posztról. A pártból is kizárták, úgy tűnt, végleg eltávolították a hatalom közeléből is.