74 éve (1935) hunyt el Alfred Dreyfus, francia katonatiszt.
1859. október 9-n született az elzászi (tehát akkor épp francia) Mulhouse-ban. A gazdag és népes zsidó család legfiatalabb sarjadéka volt. A német megszálláskor Franciaországba költöztek, Alfredből katona lett. A hadnagyságig vitte.
Híressé koncepciós pere tette. 1894. október 15-n megvádolták, hogy titkos hadiinformációt juttatott a németek kezére, ezért 1895 januárjában megfosztották rangjától, és a hirhedt Francia-Guyana-i börtönszigetre internálták életfogytiglan. Az ítélet bizonyítékok nélkül született, és felerősítette az akkori francia társadalom antiszemita indulatait, amire válaszul a másik oldal is felerősödött. Egy év múlva bizonyítékot találtak, hogy a titkos iratot nem Dreyfus, hanem Ferdinand Walsin-Esterhazy őrnagy írta, ám az ügyet eltussolták. 1898-ban az áruló őrnagyot felmentették, míg Dreyfus büntetését 10 évre mérsékelték csupán. Ekkor írta Émile Zola híressé vált J'accuse c. cikkét, amely a sajtó révén elterjesztette az országban a kirívó igazságtalanságot. Azonban ezzel nem oldódott meg semmi. Zolát rágalmazással vádolták, ami miatt Angliába menekült, nehogy őt is azonnal internálják. Esterhazy szintén emigrált, míg a szintén érintett Henry ezredes öngyilkos lett.
Dreyfus 1899. szeptember 19-n elnöki kegyelmet kapott és hazatérhetett. Ügyét azonban jogerősen csak 1906. július 12-n zárta le véglegesen az igazságszolgáltatás, amikor a Legfelsőbb Bíróság minden kétséget kizáróan ártatlannak nyilvánította. Ekkor őrnaggyá léptették elő és nyugdíjazták a börtönévek alatt megromlott egészségi állapota miatt.
1859. október 9-n született az elzászi (tehát akkor épp francia) Mulhouse-ban. A gazdag és népes zsidó család legfiatalabb sarjadéka volt. A német megszálláskor Franciaországba költöztek, Alfredből katona lett. A hadnagyságig vitte.
Híressé koncepciós pere tette. 1894. október 15-n megvádolták, hogy titkos hadiinformációt juttatott a németek kezére, ezért 1895 januárjában megfosztották rangjától, és a hirhedt Francia-Guyana-i börtönszigetre internálták életfogytiglan. Az ítélet bizonyítékok nélkül született, és felerősítette az akkori francia társadalom antiszemita indulatait, amire válaszul a másik oldal is felerősödött. Egy év múlva bizonyítékot találtak, hogy a titkos iratot nem Dreyfus, hanem Ferdinand Walsin-Esterhazy őrnagy írta, ám az ügyet eltussolták. 1898-ban az áruló őrnagyot felmentették, míg Dreyfus büntetését 10 évre mérsékelték csupán. Ekkor írta Émile Zola híressé vált J'accuse c. cikkét, amely a sajtó révén elterjesztette az országban a kirívó igazságtalanságot. Azonban ezzel nem oldódott meg semmi. Zolát rágalmazással vádolták, ami miatt Angliába menekült, nehogy őt is azonnal internálják. Esterhazy szintén emigrált, míg a szintén érintett Henry ezredes öngyilkos lett.
Dreyfus 1899. szeptember 19-n elnöki kegyelmet kapott és hazatérhetett. Ügyét azonban jogerősen csak 1906. július 12-n zárta le véglegesen az igazságszolgáltatás, amikor a Legfelsőbb Bíróság minden kétséget kizáróan ártatlannak nyilvánította. Ekkor őrnaggyá léptették elő és nyugdíjazták a börtönévek alatt megromlott egészségi állapota miatt.