73 éve (1936) tört ki a spanyol polgárháború.
A Második Spanyol Köztársaság elleni puccskísérlet Spanyol-Marokkóban kezdődött, és  innen terjedt át a félszigetre. Ezen a napon a puccsisták vezére,  Francisco Franco y Bahamonde tábornok bejelentette, hogy a köztársaságnak vége, Spanyolország ismét királyság. A puccsisták az ország nyugati és déli részén hamar nagy területeket foglaltak el, s július 23-n Burgosban nemzeti ellenkormányt alakítottak, melynek vezetését szeptemberben Franco tábornok vette át. A madridi baloldali kormány ellenállt, a polgárháború menete számukra vált kedvezővé.

Külföldi hatalmak beavatkozásával azonban a majdnem kudarcot valló katonai puccs hosszan tartó polgárháború lett. A Német Birodalom Franco tábornok támogatására "önkéntes köteléket" a Kondor-légiót küldte (1937. IV. 26.), és olasz segítség is érkezett.
A madridi kormány egyetlen külföldi hatalomtól kapott katonai segítséget, a Szovjetuniótól. Emellett sokezer önkéntes kommunista is érkezett szerte a világból. Ezzel megnövekedett a kommunisták befolyása a kormányban. Sztálin a sok, többnyire egymástól független baloldali pártot saját kommunistái alatt kívánta egyesíteni. A háború eszkalálódása miatt ez nem ütközött jelentős ellenállásba. Azonban egyre inkább egyértelművé vált, hogy a Szovjetunió csupán saját hatalmát kívánja megerősíteni Spanyolországban.
Hadtörténeti szempontból sem elhanyagolható a háború. Gyakorlatilag a spanyol polgárháború volt a II. világháborút előkészítő csatatér, ahol a késöbbi nagyhatalmak kipróbálták harckocsijaikat. Itt mutatkozott be először az olasz CV33-as, az orosz T-26-os, valamint a késöbbiekben sokat rettegett Panzerkampfwagen sorozat első darabja, a Pzkpfw. I.
A háború a puccsisták győzelmével zárult, 1939. április 1-n. Franco diktatúrájának 1975-ig tartott.