717 éve (1292) halt meg Árpádházi Szent Kinga.
IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő elsőszülött gyermekeként látta meg a napvilágot. Testvére volt Árpádházi Szent Margitnak. Kinga egész fiatalon arra az elhatározásra jutott, hogy szüzességi fogadalommal életét teljesen Istennek szenteli. Csakhogy a lengyel király fiának kívánta eljegyezni a kislányt. IV. Béla hallani sem akart erről, azonban nem sokára a közvetlenül kapható katonai segítség lett a döntő szempont. Így azután 1239-ben igent mondtak a lengyel leánykérő küldöttségének, és leányuk pár napos vívódás után beleegyezett akaratukba. Az országra szóló esküvő és lakodalom után nem egykönnyen sikerült királyi férjét rávennie, hogy tartsa tiszteletben szüzességi fogadalmát, sőt, maga is tegyen ilyen fogadalmat.
Férje hosszabb betegeskedés után, 1279-ben meghalt. Temetésén Kinga már a ferences apácák (klarisszák) ruhájában vett részt, így is jelezve élete özvegyi szakaszának irányát és tartalmát. Abba az ószandeci klarissza zárdába lépett, amelyet annak idején a férjével együtt építtetett és látott el javadalmakkal. Jótékonykodással és önmegtagadó imaéletben teltek napjai. A nővérek 1284-ben főnöknőjükké választották.
1291 őszén betegeskedni kezdett, és 10 hónapi betegség után meghalt.
1690-ben VIII. Sándor pápa avatta Kingát boldoggá. Öt évvel utóbb pedig XII. Ince Lengyelország egyik védőszentjévé tette. II. János Pál 1999. június 16-n iktatta a szentek sorába.
IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő elsőszülött gyermekeként látta meg a napvilágot. Testvére volt Árpádházi Szent Margitnak. Kinga egész fiatalon arra az elhatározásra jutott, hogy szüzességi fogadalommal életét teljesen Istennek szenteli. Csakhogy a lengyel király fiának kívánta eljegyezni a kislányt. IV. Béla hallani sem akart erről, azonban nem sokára a közvetlenül kapható katonai segítség lett a döntő szempont. Így azután 1239-ben igent mondtak a lengyel leánykérő küldöttségének, és leányuk pár napos vívódás után beleegyezett akaratukba. Az országra szóló esküvő és lakodalom után nem egykönnyen sikerült királyi férjét rávennie, hogy tartsa tiszteletben szüzességi fogadalmát, sőt, maga is tegyen ilyen fogadalmat.
Férje hosszabb betegeskedés után, 1279-ben meghalt. Temetésén Kinga már a ferences apácák (klarisszák) ruhájában vett részt, így is jelezve élete özvegyi szakaszának irányát és tartalmát. Abba az ószandeci klarissza zárdába lépett, amelyet annak idején a férjével együtt építtetett és látott el javadalmakkal. Jótékonykodással és önmegtagadó imaéletben teltek napjai. A nővérek 1284-ben főnöknőjükké választották.
1291 őszén betegeskedni kezdett, és 10 hónapi betegség után meghalt.
1690-ben VIII. Sándor pápa avatta Kingát boldoggá. Öt évvel utóbb pedig XII. Ince Lengyelország egyik védőszentjévé tette. II. János Pál 1999. június 16-n iktatta a szentek sorába.