53 éve (1956) államosította Egyiptom a Szuezi-csatornát.
Már Napóleont is foglalkoztatta egy csatorna megépítésének terve a Vörös- és a Földközi-tenger között, azonban az óriási vízszintkülönbség miatt lehetetlennek tűnt megépítése. Csak 1846-ban sikerült helyesen megállapítani a vízszintet, s kiderült, hogy valójában a két tenger vízszintje megközelítőleg azonos magasságban van.
Végül a francia kairói konzul munkálkodásának köszönhetően az egyiptomi alkirály 99 évre koncessziós jogot adott a Campagnie Universelle du Canal Maritime de Suez nevű társaságnak. Így az osztrák Alois von Negrelli tervei alapján 1859-ben megkezdődtek a csatornaépítési munkálatok, melyek 10 év alatt fejeződtek be. 1869 novemberében a világ minden tájáról hatezer meghívott vett részt a csatorna megnyitási ceremónián.
A Földközi- és a Vörös-tengert összekötő 162,5 km hosszú csatorna, – melynek építése során egyébként több tízezer ember halt meg kolerában –, a szabad kereskedelmi tengeri hajózás Mekkájává vált.
1956. július 26-n Nasszer egyiptomi elnök bejelentette, hogy államosítja a Szuezi-csatornát. Mivel Amerika a tervezett Asszuáni-gát megépítéséhez megtagadta a pénzügyi segítséget, az egyiptomi elnök úgy döntött, hogy az angol és francia befektetők kártalanítása mellett államosítja a Szuezi-csatornát, és majd a csatorna révén befolyt jövedelemből finanszírozza az új tervet. Az angolok és a franciák azonban természetes módon nem elégedtek meg a Nasszer által felkínált kártérítéssel, és szankciókat helyeztek kilátásba, amennyiben nem mond le terveiről, majd később még tovább mentek...
Már Napóleont is foglalkoztatta egy csatorna megépítésének terve a Vörös- és a Földközi-tenger között, azonban az óriási vízszintkülönbség miatt lehetetlennek tűnt megépítése. Csak 1846-ban sikerült helyesen megállapítani a vízszintet, s kiderült, hogy valójában a két tenger vízszintje megközelítőleg azonos magasságban van.
Végül a francia kairói konzul munkálkodásának köszönhetően az egyiptomi alkirály 99 évre koncessziós jogot adott a Campagnie Universelle du Canal Maritime de Suez nevű társaságnak. Így az osztrák Alois von Negrelli tervei alapján 1859-ben megkezdődtek a csatornaépítési munkálatok, melyek 10 év alatt fejeződtek be. 1869 novemberében a világ minden tájáról hatezer meghívott vett részt a csatorna megnyitási ceremónián.
A Földközi- és a Vörös-tengert összekötő 162,5 km hosszú csatorna, – melynek építése során egyébként több tízezer ember halt meg kolerában –, a szabad kereskedelmi tengeri hajózás Mekkájává vált.
1956. július 26-n Nasszer egyiptomi elnök bejelentette, hogy államosítja a Szuezi-csatornát. Mivel Amerika a tervezett Asszuáni-gát megépítéséhez megtagadta a pénzügyi segítséget, az egyiptomi elnök úgy döntött, hogy az angol és francia befektetők kártalanítása mellett államosítja a Szuezi-csatornát, és majd a csatorna révén befolyt jövedelemből finanszírozza az új tervet. Az angolok és a franciák azonban természetes módon nem elégedtek meg a Nasszer által felkínált kártérítéssel, és szankciókat helyeztek kilátásba, amennyiben nem mond le terveiről, majd később még tovább mentek...