351 éve (1658) lett a mogulok uralkodója Aurangzeb.
A mogulok (mughalok) a mongolok iszlamizálódott népe, akiknek már csak annyi közük volt a mongolokhoz, hogy Dzsingisz kán utódainak vallották magukat. A közép-ázsiai török nyelvű iszlám dinasztiát Babur alapította 1526-ban. A mai D-Afganisztánból indulva ő hódította meg Delhit és a Gangesz felső folyásának vidékét. Unokája, Akbar (1556-1605) volt a legtehetségesebb mogul uralkodó. Meghódította a hinduk lakta Indiát Bengáliától Pandzsábig. Uralma alatt a hinduk és muszlimok összebékítésére törekedett, ennek jegyében mindkét vallás követői egyformán jelentős szerepet kaptak az egyre növekvő birodalom irányításában. Unokája Dzsahán sah (1628-58), aki keveset hódított, viszont megépíttette a pompázatos Tadzs Mahalt.
Az ő fia volt Aurangzeb (1658-1707), akinek jelentős hódításaival a mogul birodalom elérte legnagyobb kiterjedését, szinte a teljes Hindusztáni-félszigetet uralták. Aurangzeb azonban bigott muszlim volt, és üldözte a hindukat és szikheket. Ezzel halálra ítélte birodalmát, hiszen az állandó lázadások előbb a gazdaságot, majd a birodalom egészét tették tönkre. A 18. századra már csak névleg álltak a déli területek a sah uralma alatt. A század közepére az egész birodalom kiskirályok (maharadzsák és rádzsák) viszályának területévé vált. Az angoloknak így nem volt nehéz dolguk Indiát meghódítani.