305 éve (1704) lett angol Gibraltár.A Hispániai-félsziget déli részén fekvő Gibraltár egy berber hadvezérről, Tarik-ibn Szaid-ról kapta nevét: Dzsebel-al Tarik, azaz Tarik sziklája. A névösszetételben a szirt szó Gibraltár 429 méter magas sziklájára utal, amit az ókoriak Héraklész oszlopának hívtak, és amely mindig fontos tájékozódási pontként szolgált a hajósok számára. A földrajzilag Spanyolországhoz, közigazgatásilag azonban Nagy-Britanniához tartozó Gibraltár évszázadokon keresztül a két európai hatalom közti viszály melegágya volt.
A 17. század végén a mentálisan zavart és nyomorék II. Károly spanyol király XIV. Lajos francia király unokájára, Anjou Fülöpre akarta hagyni a spanyol trónt. Halála után azonban kitört a spanyol örökösödési háború, hiszen sokan féltek, hogy a két ország egyesülése felborítaná az európai erőegyensúlyt. A háborúban az angolok 1704 augusztus 4-n elfoglalták a stratégiai fontosságú Gibraltárt. Az örökösödési háborút lezáró utrechti béke értelmében pedig Anglia hivatalosan is megkapta a szorost.
Persze ez nem jelentette azt, hogy Spanyolország passzívan állt a kérdéshez és elfelejtette Gibraltárt. Diplomáciai és katonai úton is megpróbálta visszaszerezni. Az elmúlt évszázadok folyamán sikertelen erölködése után érte a spanyolokat a legnagyobb pofon, a Gibraltár hovatartozásáról szóló népszavazás. Ugyanis a szavazásra jogosultak 95 százaléka döntött úgy 1967-ben, hogy továbbra is angol fennhatóság alatt akar maradni. Két évvel később, 1969-ben Franco a spanyolok számára nem éppen kedvező voksolásra válaszul lezáratta a szárazföldi spanyol határt, melyet csak a nyolcvanas évek közepén nyitottak meg újra. A spanyolok azonban nem adták fel, és azóta is több, inkább diplomáciai próbálkozást hajtottak végre, hogy meggyőzzék Angliát, ám hiába.
