1139 (870) éve kötötték meg a merseni szerződést.
A Nagy Károly halála után a frank birodalmat, Európa legnagyobb államát fel kellett osztani a fiak között a frank szokások szerint. A legidősebb, I. Lajos azonban 817-ben rögzítette a birodalom oszthatatlanságát. Eszerint a fiatalabbak csupán részkirályságokat kaptak, amelyet nem oszthattak tovább utódaik közt (később Magyarországon is ez volt). A fiúk fellázadtak és hosszú harcok kezdődtek különféle szövetségekben.
Végül Lajos halála után megkötötték a verduni szerződést, amely értelmében a birodalmat három részre osztották. Nyugati (Kopasz Károly alatt), középső (Lothar) és keleti (Német Lajos) részre. A legidősebb, Lothar halt meg először, akinek részét felosztották fiai, így kapta az északról a Moselig tartó vidéket II. Lothar, a délnyugati részt Károly, a délkeletit II. Lajos. Lothar területétl Lotharingiának neveték, amely név a központon (Verdun) rajtaragadt.  Károlyé lett Burgundia, Lajosé Itália. Előbbit osztották fel a merseni szerződés értelmében, amivel gyakorlatilag kialakult a Nyugati és a Keleti Frank királyság, a későbbi Franciaország és Németföld.