145 éve (1864) született meg a genfi egyezmény.Az 1859-es solferinói csata rengeteg áldozatot követelt az osztrák ill. piemont-francia seregektől. Ennek az ütközetnek a szörnyű élménye generálta a genfi egyezmény és a vele szorosan összefüggésben álló Vöröskereszt létrejöttét.
Egy svájci orvos, Henry Dunant egyik könyvében a csata emlékeinek felidézése mellett vázolta a háborús sebesültek gondozási, ellátási rendszerét megvalósító önkéntes segítségnyújtó szervezet alapjait is. Így született meg a segélyszervezet, amely 1876-ban a Nemzetközi Vöröskereszt elnevezést kapta.
Emellett egy nemzetközi diplomáciai konferenciára is sor került, ahol 22 állam képviseltette magát. A konferencia központi témája a háborúban megsebesült katonák kezelésének, ellátásának kérdése volt. A tárgyalások eredményeképpen született meg az a genfi konvenció néven aláírt nemzetközi szerződés, amely 1966-ig volt érvényben.
A később született egyezmények és átdolgozások már nemcsak a szárazföldi hadtestekhez tartozó sebesült katonák gondozását, hanem a haditengerészet kötelékéhez tartozókét is lefektették. Továbbá rendelkeztek a háborús foglyok bánásmódjáról, és a háborút elszenvedő civil lakosság védelméről.
