74 (1935) éve indult el a sztahanovista mozgalom.
Alekszej Grigorjevics Sztahanov, az egyik Donyec-medencei szénbánya ukrán vájára ezen a napon 102 tonna szenet termelt ki, s ezzel 1400 százalékra teljesítette a normát. A vájárról elnevezett Sztahanov-mozgalmat a szovjet kormány a szocialista munka mintájává, s az emberi akarat megfeszítésének ragyogó szocialista példájává nyilvánította. Ettől kezdve a Szovjetunióban a "szocialista építést nem lehet feltartóztatni, az mindig újabb rekordokat ér el".
A valóság persze kicsit más volt. A The New York Times egy 1985-ös cikkében rámutatott, hogy Sztahanov valójában csak azért tudta véghezvinni ezt a hőstett, mert a párt előre megszervezte az eseményt és több bányász segített neki. Idézték Konsztantyin G. Petrovot, a Centrálnaja-Irmíno párttitkárát aki szerint: „Nem kellett, hogy Sztahanov legyen az első... bárki lehetett volna. Végül is nem egy bányászon múlt a rekord megdöntése, hanem egy új szénfejtési módszeren.”
Alekszej Grigorjevics Sztahanov, az egyik Donyec-medencei szénbánya ukrán vájára ezen a napon 102 tonna szenet termelt ki, s ezzel 1400 százalékra teljesítette a normát. A vájárról elnevezett Sztahanov-mozgalmat a szovjet kormány a szocialista munka mintájává, s az emberi akarat megfeszítésének ragyogó szocialista példájává nyilvánította. Ettől kezdve a Szovjetunióban a "szocialista építést nem lehet feltartóztatni, az mindig újabb rekordokat ér el".
A valóság persze kicsit más volt. A The New York Times egy 1985-ös cikkében rámutatott, hogy Sztahanov valójában csak azért tudta véghezvinni ezt a hőstett, mert a párt előre megszervezte az eseményt és több bányász segített neki. Idézték Konsztantyin G. Petrovot, a Centrálnaja-Irmíno párttitkárát aki szerint: „Nem kellett, hogy Sztahanov legyen az első... bárki lehetett volna. Végül is nem egy bányászon múlt a rekord megdöntése, hanem egy új szénfejtési módszeren.”