323 éve (1686) foglalták vissza Buda várát a töröktől.
A Oszmán Birodalom magyarországi területeinek a visszafoglalására több kísérlet is történt, ezek azonban 150 éven át rendre kudarcba fulladtak. 17. század közepére azonban a Szultanátus már szinte minden tekintetben jelentős hátrányba került az európai hatalmakkal szemben. A hanyatlás megállítására a két (albán származású) Köprülü, Mehmed nagyvezír és fia, Ahmed tett kísérletet. Növelték az állam bevételeit, fejlesztették a hadsereg fegyverzetét. A katonai és közigazgatási reformok azonban a régi alapokon nyugodtak, így alapvető változást nem tudtak elérni. A birodalom hadserege így is hatalmas erőt képviselt és ifj. Köprülü utóda, Kara Musztafa nagyvezír úgy döntött, legjobb védekezés a támadás.

1683-ban Bécs ellen intézett támadást, ám súlyos vereség lett a vége, s ami még rosszabb, az emiatt egyesült fél Európa nem állt meg itt, hanem a Birodalom ellen indult az 1684-ben hivatalosan is megalakult Szent Liga, a Habsburgok vezette Német-római Császárság, Lengyelország és Velence szövetsége (amelyhez két év múlva Oroszország is csatlakozott) ráadásul Franciaország is bejelentette semlegességét. Az 1684 őszén Buda ellen indított első támadás azonban kudarba fulladt, mivel nem kellően készítették elő az ostromot.
Két évvel később került sor az egykori főváros újabb visszaszerzésére. A 12-14 000 főre becsült védősereg élén Abdurrahman pasa felkészült a támadásra. Buda 1686. évi ostroma a törökellenes felszabadító háború egyik legnagyobb katonai vállalkozása volt. Minden korábbinál nagyobb erőt mozgósítottak. A csapatok összlétszáma mintegy 90 000 főt tett ki. A tüzérség 250 lövegből állt. Ezen felül 600 t lőport, 240 t ólmot, majd 270 000 darab ágyúgolyót, bombát és 84 000 darab kézigránátot szállítottak a helyszínre. A vár körül nagyon erős sáncrendszert építettek ki. A budai vár ostroma a hagyományoknak megfelelően, a Víziváros bevételével kezdődött, amely június 24-n este meg is történt. A harcok nagyon emberáldozatot követeltek. A 75 napos ostrom alatt fokozatosan őrölték fel a várvédők haderejét, és a felmentő sereg felett is sikerült győzelmet aratni. Sokat nyomott a latban, hogy július 22-n felrobbant a törökök lőporkészlete. (Ekkor pusztult el a középkori palota nagy része.) A végső, mindent eldöntő roham szeptember 2-n délután indult. Abdurrahman pasa a mai Hess András tér környékén halt hősi halált. Buda visszavétele után megindulhatott az oszmán haderő fokozatos kiszorítása az ország többi területéről.
Csak mellékesen: a sikeres ostromot sokan említik Buda felszabadulása néven, noha az ezt követő osztrák uralom ellen sorozatos felkelések törtek ki. Érdekes módon mégsem az a vita határozza meg a korszak történészeit, hogy az esemény felszabadulás, megszabadulás vagy megszállás...