443 éve (1566) került török kézre Szigetvár.I. Szulejmán szultán hetedik magyarországi és egyúttal élete utolsó hadjáratára május 1-n kelt útra Isztambulból. A mintegy 100 ezres seregből a szultán Pertev pasát Gyula ellen rendelte, maga pedig a Dél-Dunántúl kulcsa, Szigetvár ellen vonult. A várat Zrínyi Miklós dunántúli főkapitány védelmezte mintegy 4300 katonával és polgárral, valamint hatvannál több ágyúval. A horvát származású parancsnok 1529-ben részt vett Bécs védelmében, majd 1542 és 1557 között horvát bánként igyekezett feltartóztatni az ország és saját birtokai ellen törő hódítókat. Zrínyi mind katonailag, mind lelkileg felkészült a végsőkig való helytállásra.
Az ostromot augusztus 6-n több mint 200 kisebb ágyúval megkezdő szultáni seregnek tizenhárom napra volt szüksége az ó- és újváros elfoglalásához és a várat övező tó lecsapolásához. Az óváros eleste után a védők a belső várba húzódtak vissza, mely 26-n és 29-n visszaverte a rohamot. (Eközben a Győr előterében felsorakozó császári sereg tétlenül szemlélte az eseményeket; a Bécs előterét védelmező Győrt fontosabbnak tartották Szigetnél, nem beszélve arról, hogy Zrínyi szálka volt szemükben...) Végül a török aknászok szeptember 5-n felrobbantották a Fellegvár egyik bástyáját. A szultán időközben meghalt, ám ezt eltitkolták serege előtt, és szeptember 8-i ostrom megpecsételte a romhalmazzá lőtt belső várba szorulók sorsát. Zrínyi ekkor összeszedte megmaradt embereit és kitört a várból. Ez a jelenet a hősiesség egyik szimbólumává vált, ám valójában csak az öngyilkosság egy látványos formája volt.
