78 éve (1931) robbant fel a biatorbágyi vasúti híd.
1931. szeptember 13-n 0 óra 20 perckor Matuska Szilveszter bécsi kereskedő felrobbantotta a biatorbágyi vasúti viaduktot, melyen éppen akkor egy Bécs felé közlekedő gyorsvonat haladt át. A vonat első hat kocsija és a mozdony a mélybe zuhant, több szerelvény pedig életveszélyesen lógott lefelé a völgyhídról. A tragédia során 22 ember vesztette életét, 17-n pedig súlyosan illetve életveszélyesen megsebesültek. Mivel a merénylet magyarokat, osztrákokat és németeket egyaránt érintett, a hatóságok nagyerőkkel kezdték meg a nyomozást az elkövető után.
Matuska Szilveszter neve, mint lehetséges elkövetőé néhány hétig fel sem merült, hiszen az őrült kereskedő, tökéletesen játszotta a balesetet szerencsésen megúszó áldozat szerepét. Október elejére azonban a hatóságok egyre több bizonyítékot gyűjtöttek össze Matuska Szilveszter ellen. A nyomozás során kiderült, hogy a 39 éves férfi - állításával ellentétben - nem egy gyár igazgatója, hanem csak egy egyszerű alkalmi kereskedő, aki szeptember 13-n nem is utazott a tragikus balesetet elszenvedett vonaton.
Matuska kezdetben csak részleges beismerő vallomást tett, majd végül az egész merényletet magára vállalta. A bűnelkövetőt két bíróság is elítélte: az osztrákok hat év fegyházra, a magyarok pedig 1937-ben, a Magyarországra történő átszállítást követően életfogytiglan tartó börtönbüntetéssel sújtották.
A nemzetközi nyomozások során arra is fény derült, hogy Matuskának nem ez volt az első véres akciója. A korábban Németországban végrehajtott jüterborgi és az ausztriai ansbachi terrorcselekmények mögött is ő állt.
1931. szeptember 13-n 0 óra 20 perckor Matuska Szilveszter bécsi kereskedő felrobbantotta a biatorbágyi vasúti viaduktot, melyen éppen akkor egy Bécs felé közlekedő gyorsvonat haladt át. A vonat első hat kocsija és a mozdony a mélybe zuhant, több szerelvény pedig életveszélyesen lógott lefelé a völgyhídról. A tragédia során 22 ember vesztette életét, 17-n pedig súlyosan illetve életveszélyesen megsebesültek. Mivel a merénylet magyarokat, osztrákokat és németeket egyaránt érintett, a hatóságok nagyerőkkel kezdték meg a nyomozást az elkövető után.
Matuska Szilveszter neve, mint lehetséges elkövetőé néhány hétig fel sem merült, hiszen az őrült kereskedő, tökéletesen játszotta a balesetet szerencsésen megúszó áldozat szerepét. Október elejére azonban a hatóságok egyre több bizonyítékot gyűjtöttek össze Matuska Szilveszter ellen. A nyomozás során kiderült, hogy a 39 éves férfi - állításával ellentétben - nem egy gyár igazgatója, hanem csak egy egyszerű alkalmi kereskedő, aki szeptember 13-n nem is utazott a tragikus balesetet elszenvedett vonaton.
Matuska kezdetben csak részleges beismerő vallomást tett, majd végül az egész merényletet magára vállalta. A bűnelkövetőt két bíróság is elítélte: az osztrákok hat év fegyházra, a magyarok pedig 1937-ben, a Magyarországra történő átszállítást követően életfogytiglan tartó börtönbüntetéssel sújtották.
A nemzetközi nyomozások során arra is fény derült, hogy Matuskának nem ez volt az első véres akciója. A korábban Németországban végrehajtott jüterborgi és az ausztriai ansbachi terrorcselekmények mögött is ő állt.