494 éve (1515) semleges Svájc.
Az itáliai belharcok miatt a pápa a svájci kantonok segítségét kérte, és Zürich és Luzern önkénteseket indított Rómába. Ekkor (1506 január 12-n) jött létre a vatikáni Svájci Gárda. Az itáliai harcokba a francia király is beavatkozott és 1515. szeptember 14-n a marignanoi csatában legyőzte a milánóiakat, akiket szintén svájci zsoldoscsapatok erősítettek. A vereség (ami miatt Milanot megszállták a franciák) hatására a Svájci Államszövetség kinyilvánította örök semlegességét. Ettől kezdve az ország semmilyen külföldi konfliktusban nem vett részt, egyetlen kivétel a vatikáni Svájci Gárda, amely csak azért teheti ezt meg, mert tagjai (bölcs pápai döntés értelmében) vatikáni állampolgárságot kapnak.
A svájci semlegességet hivatalosan az 1814-es bécsi békekonferencián fogadta el Európa.
Az itáliai belharcok miatt a pápa a svájci kantonok segítségét kérte, és Zürich és Luzern önkénteseket indított Rómába. Ekkor (1506 január 12-n) jött létre a vatikáni Svájci Gárda. Az itáliai harcokba a francia király is beavatkozott és 1515. szeptember 14-n a marignanoi csatában legyőzte a milánóiakat, akiket szintén svájci zsoldoscsapatok erősítettek. A vereség (ami miatt Milanot megszállták a franciák) hatására a Svájci Államszövetség kinyilvánította örök semlegességét. Ettől kezdve az ország semmilyen külföldi konfliktusban nem vett részt, egyetlen kivétel a vatikáni Svájci Gárda, amely csak azért teheti ezt meg, mert tagjai (bölcs pápai döntés értelmében) vatikáni állampolgárságot kapnak.
A svájci semlegességet hivatalosan az 1814-es bécsi békekonferencián fogadta el Európa.