39 éve (1970) kezdődött a palesztin belháború.
Jordánia 1921-ben jött létre, amikor Anglia (konkrétan W. Churchill gyarmatügyi miniszter) kettéosztotta a török uralom alól "felszabadított" Palesztinát: Transzjordániára és Palesztina domíniumra. Előbbi hivatalosan 1950-től Jordánia, mivel bekebelezte Ciszjordániát, és a király ezzel is jelezte, hogy végleg igényt tart rá.
1970-ben ezen a napon Jordániában elkeseredett harcok robbantak ki az Arafat vezette PFSZ és II. Husszein király hadserege között (fekete szeptember). A hatalomátvételt megkísérlő Arafatot Szíria, míg Jordániát Izrael támogatta, ám a háborús eszkaláció helyett Nasszer közvetítésével 27-n fegyverszünet jött létre, amely meghagyta a PFSZ élén Jasszer Arafatot, ám Jordániából menniük kellett. Ekkor tette át székhelyét Dél-Libanonba, amely azóta is terrorista gócpont, igaz azóta már a Hezbollah a terület ura.
Jordánia 1921-ben jött létre, amikor Anglia (konkrétan W. Churchill gyarmatügyi miniszter) kettéosztotta a török uralom alól "felszabadított" Palesztinát: Transzjordániára és Palesztina domíniumra. Előbbi hivatalosan 1950-től Jordánia, mivel bekebelezte Ciszjordániát, és a király ezzel is jelezte, hogy végleg igényt tart rá.
1970-ben ezen a napon Jordániában elkeseredett harcok robbantak ki az Arafat vezette PFSZ és II. Husszein király hadserege között (fekete szeptember). A hatalomátvételt megkísérlő Arafatot Szíria, míg Jordániát Izrael támogatta, ám a háborús eszkaláció helyett Nasszer közvetítésével 27-n fegyverszünet jött létre, amely meghagyta a PFSZ élén Jasszer Arafatot, ám Jordániából menniük kellett. Ekkor tette át székhelyét Dél-Libanonba, amely azóta is terrorista gócpont, igaz azóta már a Hezbollah a terület ura.