496 éve (1513) Vasco Nunez de Balboa lett az első európai, aki megpillantotta a Csendes-óceánt.
A Panama-szorost még 1501-ben fedezte fel egy másik spanyol kalandor, Don Rodrigo de Bastidas. Utána egy évvel meglátogatta ezt a helyszínt maga Kolumbusz Kristóf is. Amerika felfedezője egyébként negyedik, utolsó újvilági utazásán vett részt ekkor. Balboának helybéli indiánok, illetve kísérői javasolták, hogy érdemes felmásznia egy magaslatra, mert onnan egy eddig ismeretlen tengert pillanthat meg. Eredetileg Déli-tengernek nevezték (Mar del Sur) ezt a nagy vizet, mivel a földszorostól délre helyezkedett el. A Csendes-óceán mai nevét egyébként Magellánnak, a portugál hajósnak köszönheti, aki 1520 táján járt errefelé. Hat évvel az óceán felfedezése után, 1519-ben lefejezték Balboát, miután összetűzésbe keveredett Pedrarias-szal, az ottani spanyol kormányzóval. Balboát egyébként annak a városnak, Aclának a főterén végezték ki, amelyet éppen ő alapított pár évvel azelőtt.
A Panama-szorost még 1501-ben fedezte fel egy másik spanyol kalandor, Don Rodrigo de Bastidas. Utána egy évvel meglátogatta ezt a helyszínt maga Kolumbusz Kristóf is. Amerika felfedezője egyébként negyedik, utolsó újvilági utazásán vett részt ekkor. Balboának helybéli indiánok, illetve kísérői javasolták, hogy érdemes felmásznia egy magaslatra, mert onnan egy eddig ismeretlen tengert pillanthat meg. Eredetileg Déli-tengernek nevezték (Mar del Sur) ezt a nagy vizet, mivel a földszorostól délre helyezkedett el. A Csendes-óceán mai nevét egyébként Magellánnak, a portugál hajósnak köszönheti, aki 1520 táján járt errefelé. Hat évvel az óceán felfedezése után, 1519-ben lefejezték Balboát, miután összetűzésbe keveredett Pedrarias-szal, az ottani spanyol kormányzóval. Balboát egyébként annak a városnak, Aclának a főterén végezték ki, amelyet éppen ő alapított pár évvel azelőtt.