101 éve (1908) annektáltuk Bosznia-Hercegovinát.
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1878 óta tartotta "ideiglenesen megszállva" Boszniát és Hercegovinát. A tartományok ekkor még formailag a török szultán birodalmához tartoztak, de gyakorlatilag a Monarchia bekebelezte a Berlini döntés értelmében. Bécs sokáig készült arra, hogy a megszállást véglegesíti. Az annektálás akkor vált sürgőssé, amikor Isztambulban lezajlott az ifjútörök forradalom (1908), s félő volt, hogy az immár parlamentáris török állam visszaköveteli a két tartományt. A közös minisztertanács augusztusban döntött. Szeptemberben Aerenthal külügyminiszter megegyezett az oroszokkal: Oroszország is elfogadja az annexiót, cserébe viszont a Monarchia támogatja Oroszországot a tengerszorosokon élvezett jogainak bővítésében. Október 5-n proklamálta Ferenc József az annexiót, anélkül, hogy az oroszokat a bejelentés dátumáról előre értesítették volna. Szerbia hevesen tiltakozott, hiszen maga is vágyott e területekre. Háború kitörése fenyegetett. Csapatokat kellett küldeni a déli határra. Németország természetesen a Monarchia oldalára állt, s így Oroszország beletörődött a változásba, a harcias Szerbiát is visszafogta. A háború ezúttal elmaradt, a feszültség azonban megmaradt.