73 éve (1936) halt meg Gömbös Gyula.
Az evangélikus tanító fia Murgán született 1886. december 26-n. A soproni líceum 4-ik osztályának elvégzése után - gyenge tanulmányi eredményei miatt - kadétiskolában folytatta tanulmányait, majd Bécsett végezte el a tisztképzőt. Az első világháborúban először a szerb, utána az orosz fronton harcolt, bátorságáért többször is kitüntették. 1916-ban, sebesüléséből történt felépülése után az erdélyi kormánybiztossághoz osztották be. Itt ismerkedett meg Bethlen Istvánnal és Huszár Károllyal. 1919-ben a Honvédelmi Minisztériumba került, majd Bécsben teljesített szolgálatot. Itt írta németül, kéziratban terjesztett tanulmányait a nemzeti hadseregről (Die ungarische Armee) és a zsidókérdésről (Die Juden in Ungarn). Az őszirózsás forradalom idején belépett az irredenta Magyar Országos Véderőegyletbe (MOVE), amelynek rövidesen elnökévé választották. Ettől kezdve a kormányellenes erők egyik vezéralakjának számított. A kommün idején kapcsolatba került az aradi, majd a szegedi ellenkormánnyal, amelynek rövidesen hadügyi államtitkára lett. Ebben a minőségében aktívan részt vett a nemzeti hadsereg szervezésében. Nemsokára azonban rendkívüli állományba helyeztette magát, és ettől kezdve csak politikával és a MOVE szervezésével foglalkozott.
1920-ban kisgazdapárti programmal választották képviselővé Törökszentmiklóson. 1921-ben a kormány nyugat-magyarországi kormánybiztosa volt, és főszerepet játszott IV. Károly király fegyveres eltávolításában is. 1922-ben az Egységpárt ügyvezető elnöke lett és a kormánypárt jobbszárnyát vezette. A Népszövetségi kölcsönök ügyében szembekerült Bethlennel, lemondott pártbeli tisztségéről és 1923 augusztusában hat hívével együtt a kormánypártból is kilépett. Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt néven saját pártot alapított. Ezt 1928-ban feloszlatta és visszalépett a kormánypártba, mire honvédelmi államtitkárrá, egy évvel később pedig honvédelmi miniszterré nevezte ki Horthy. 1932. október 1-től haláláig ő volt a magyar miniszterelnök. Az első másfél-két évében jelentős gazdasági sikereket ért el a német, az olasz és az osztrák piacok megnyitásával a gazdasági világválságból kitaláló Európában. Belpolitikájában az olasz fasiszta mintát próbálta követni: korporativ állam, egypártrendszer, a legális munkásmozgalom felszámolása, ám jelentős ellenállásba ütközött minden téren, és vesebaja hamar lezárta terveit.
1944-ben ezen a napon a kommunisták megemlékeztek az évfordulóról: felrobbantották fővárosi szobrát.