80 éve (1929) történt a legnagyobb New York-i tőzsdekrach.
11 órakor példátlan méretű eladási láz tört ki, délre 13 millió részvénytől szabadultak meg tulajdonosaik. A betéttulajdonosok a bankok csődjétől félve, betéteiket tömegesen akarták kivenni a bankokból. Ennek következtében a bankok fizetésképtelenné váltak. Az Egyesült Államokban, 1931-ben 2290 bank jelentett csődöt. Ez megrázta Európát is, mivel legnagyobb hitelezője az Egyesült Államok volt. A beruházások elmaradása maga után vonta a termelés csökkentését (1932-re -40%!) és a nagy arányú munkanélküliséget.
Magyarországon a válság a bécsi Creditanstalt 1931. május 11-n bekövetkezett fizetésképtelenségének bejelentésétől vált súlyossá, amit a felmondható hitelek azonnali visszavonása követett. A Magyar Nemzeti Bank 1931. május 1. és július 13. között 200 millió pengő aranyat és devizát fizetett ki, ami meghaladta az április végi érc- és devizakészlet értékét. A pénzügyi összeomlás elkerülésére a kormány 1931. július 17-n bankzárlatot rendelt el, és ezzel egyidejűleg az állami intézkedések egész sorát léptették életbe (maximálták a kivehető betétösszegeket, bevezették a kötött devizagazdálkodást, befagyasztották a külföldre szóló fizetéseket stb.). Az ipari termelés a válság mélypontján 24%-kal maradt el a válság előttihez képest, és ez 200 ezres, több mint 30%-os munkanélküliséget eredményezett.
11 órakor példátlan méretű eladási láz tört ki, délre 13 millió részvénytől szabadultak meg tulajdonosaik. A betéttulajdonosok a bankok csődjétől félve, betéteiket tömegesen akarták kivenni a bankokból. Ennek következtében a bankok fizetésképtelenné váltak. Az Egyesült Államokban, 1931-ben 2290 bank jelentett csődöt. Ez megrázta Európát is, mivel legnagyobb hitelezője az Egyesült Államok volt. A beruházások elmaradása maga után vonta a termelés csökkentését (1932-re -40%!) és a nagy arányú munkanélküliséget.
Magyarországon a válság a bécsi Creditanstalt 1931. május 11-n bekövetkezett fizetésképtelenségének bejelentésétől vált súlyossá, amit a felmondható hitelek azonnali visszavonása követett. A Magyar Nemzeti Bank 1931. május 1. és július 13. között 200 millió pengő aranyat és devizát fizetett ki, ami meghaladta az április végi érc- és devizakészlet értékét. A pénzügyi összeomlás elkerülésére a kormány 1931. július 17-n bankzárlatot rendelt el, és ezzel egyidejűleg az állami intézkedések egész sorát léptették életbe (maximálták a kivehető betétösszegeket, bevezették a kötött devizagazdálkodást, befagyasztották a külföldre szóló fizetéseket stb.). Az ipari termelés a válság mélypontján 24%-kal maradt el a válság előttihez képest, és ez 200 ezres, több mint 30%-os munkanélküliséget eredményezett.