64 éve (1945) végezték ki Vidkun Quislinget.A tekintélyes telemarki Quisling családból származó Vidkun nagyívű karriert futott be. Először elvégezte a Katonai Akadémiát, majd az 1920-as években politizálásra adta a fejét. Miután a Szovjetunióban letelt a nagyköveti megbízatása, a norvég kormányban hadügyminiszteri kinevezést kapott. A hitleri ideológia alapjaival teljes mértékben azonosulni tudó Quisling 1933-ban alapította meg a Nemzeti Unió (Nasjonal Samling) elnevezésű norvég fasiszta pártot. A jobboldali párt a választásokon azonban csak szerény eredményeket tudott elérni.
Amikor 1940 májusában a német csapatok elfoglalták Norvégiát és VII. Haakon királlyal együtt a kormány is menekülésre kényszerült, a norvég náci párt tagjai előtt megnyílt a hatalomátvétel lehetősége. A németekkel elsőként kollaboráló Quislinget 1942-ben nevezték ki norvég miniszterelnökké, mely posztot három éven keresztül mondhatta magáénak. Ránki György történész szavait idézve: „Quisling neve a náci kollaboránsok fogalmi kifejezőjévé változott”.
Quisling uralma a hitleri Németország bukásával szertefoszlott. 1945. május 9-n megfosztották minden posztjától és házi őrizetben tartották fogva, hogy ott várja ítéletét. Vidkun Quislinget 1945. október 24-n az oslói népbíróság ítélete alapján az akershusi erődítményben agyonlőtték.
A Quisling-féle villa épülete egyébként napjainkban holocaust-központként fogadja az odalátogatókat.
