593 éve (1415) történt az azincourt-i csata.Az angol V. Henrik dédapjának, III. Edwardnak a francia trón iránt támasztott igényét használta fel indokul arra, hogy a háborút felújítsa Franciaország ellen, amelyet a belső zavargások meggyengítettek. Szövetkezett Burgundiával, melynek hercege, Rettenthetetlen János elismerte őt francia királynak.
V. Henrik zsoldosaival átkelt a Csatornán, majd elfoglalta Harfleur várát, majd a (főleg vérhas miatt) megfogyatkozott seregével Calais felé vonult, hogy ott teleljen. A franciák azonban jelentős sereggel elvágták útját és csatára kényszerítették. Charles d'Albert, a francia hadvezér úgy vélte 22 ezer lovagja (akiket 3000 számszeríjász erősített) elsöpri az angolokat (akik ekkor már csak kb. 5700-n maradtak). Azonban a kiforrott angol taktika legyőzte a hatalmas túlerőt. A mintegy 5000 angol íjászt karók és gyalogos lovagok (750) védték, miközben a támadókat egyszerűen lelőtték.
Ekkor egy kis seregrész megkerülte a csatateret, és az angolok hátába kerülve azok táborát kezdte fosztogatni. Néhányan meglátták őket és értesítették Henriket, hogy hátukban is franciák vannak. Henrik ekkor kiadta a parancsot, hogy a foglyokkal végezzenek, nehogy a közelgő támadás után kiszabadítsák őket. Hamarosan azonban kiderült, hogy a megjelent francia sereg igen kicsi, az angol lovagok hamar elkergették őket, így a foglyok leölése is abbamaradt. Így vált a franciák egyetlen apró sikere hatalmas kudarccá.
A csatában Franciaország nemességének fele meghalt (zömük a fogságba esés után), köztük 3 herceg, 90 főnemes és 1560 lovag, mindössze 200 lovag esett fogságba. Az angolok alig 400 embert vesztettek.
