151 éve (1858) írta Széchenyi egyik legnagyobb hatású döblingi levelét.
Ferenc József magyarellenes, germanizáló politikája jegyében 1858. március 3-n a Magyar Tudományos Akadémia alapszabályát módosították, és kihagyták az alapdokumentumból, hogy az MTA a tudományt magyar nyelven tartozik művelni.
Az Akadémia alapítására elsőként támogatást felajánló Széchenyi István, akit a szabadságharc óta Döblingben ápoltak, s akinek megbomlott idegrendszere némileg javulni kezdett, hallván a hírt, tollat ragadott, s tiltakozott az új alapszabály ellen. Széchenyi kérte levele nyilvános felolvasását, amire ugyan nem került sor, de a levél kézirat formájában országszerte terjedt, s nagy hatása volt a nemzeti ellenállásra.
Széchenyi levele apró tett volt a magyar ellenállás felé, de jeladásnak számított a passzív rezisztenciába visszahúzódó politikai elitnek. Nem sokkal ezután az uralkodó is kénytelen volt belátni a germanizálás eredménytelenségét, és a rendszer enyhülése után létrejött a kiegyezés, amely után a Magyar Tudományos Akadémia is visszanyerte rangját, és sokat tett a hazai tudomány és kultúra fejlesztéséért.