70 éve (1939) tört ki a szovjet-finn háború.Finnország sorsa már az 1939 augusztusi Ribbentrop-Molotov paktum megkötéskor eldőlt, mikor Németország biztosította érdektelenségét Észtországgal, Lettországgal és Finnországgal szemben. Moszkva nem is teketóriázott sokáig: 1939 őszén határmódosításokat követelt a finnektől. A sztálini vezetés védelmi okokra hivatkozva igényt formált a Karéliai-félsziget déli részére, valamint Petsamra, a Ribacsij-félszigetre és Hangöre. Mannerheim marsall azonban elutasítva Moszkva kérését, 200 ezer katonájával háborút vállalt az 1 millió szovjet katonával szemben.
1939. november 30-n a Vörös Hadsereg megindította a támadást Finnország ellen. A finn kormány megpróbált nemzetközi segítséget kérni, de valós támogatást nem kapott. A Nyugat a németekkel volt elfoglalva, a skandináv országok pedig saját semlegességüket, államuk épségét féltették. A finnek magukra maradtak.
A háború azonban nagy meglepetésére hónapokig elhúzódott. A finnek fehér egyenruhájuknak köszönhetően szinte beleolvadtak a havas tájba, ezáltal gyakran láthatatlanokká váltak, valamint az általuk bevetett Molotov-koktélok is sokkolták az ellenséget. Ráadásul a szovjetek felszereltsége, kiképzettsége sem felelt meg a terepviszonyoknak, a finn télben szürke egyenruhában virító szovjet csapatok taktikai hibák sorozatát követték el.
Végül mégis a finnek maradtak alul, Mannerheim marsall nem tudott csodát tenni. A finn kormány 1940. március 7-n békét kért. A néhány nappal később megkötött békeszerződés értelmében a Szovjetunió megkapta a Karél-földszorost Viborggal, valamint Hangöt.
