204 éve (1805) zajott az austerlitzi csata.
A napóleoni háborúk során 1805. december 2-n vívta 160 ezer osztrák, orosz és francia katona a "három császár csatáját" az austerlitzi síkon. (A városka ma a Cseh Köztársaság része, Slavkov u Brna néven.)
A 69900 fős (és 139 löveg) francia sereg váratlan támadással kettészakította, majd szétszórta a Kutuzov vezette 83775 fős (és 320 löveges) orosz-osztrák hadat, s a franciák győztek. A csatában összesen mintegy 12 ezer szövetséges katona (köztük magyarok) halt meg, de pontos adat nem ismert. A francia veszteség hiteles, ez 1305 fő.
A csata után az orosz-osztrák koalíció felbomlott, az osztrákok békeszerződést írtak alá Pozsonyban, az orosz sereg maradványai pedig visszavonultak. A francia győzelem jelentős hatással volt a napóleoni hadjáratok további menetére. Történelmi források szerint az osztrák seregben számos magyar egység is szolgált, hiszen korábban a magyar országgyűlés ehhez a háborúhoz 34 ezer újoncot szavazott meg.
1905-ben, a századik évfordulón az egykori hadviselők emlékművet és osszáriumot (a kiürített sírokból származó csontok gyűjtőhelye) építettek az ütközet színhelyén. 2005-ben felavatták a három császár új emlékművét, egy hat méter átmérőjű kört, amelyben három különböző színű gránitoszlop áll. Minden oszlop 3,6 méter magas. Napóleon császár emlékét francia szürkésfehér gránit, I. Sándor cárét orosz barnagránit, míg I. Ferenc osztrák császárét (és magyar királyét) sötétszürke német gránit jelképezi.