
A háború kitörését közvetlenül a napoleoni kontinentális zárlatra válaszoló angol blokád problémái, közelebbről az európai vizekre merészkedő amerikai hajókkal szemben foganatosított kemény londoni intézkedések idézték elő. A háttérben azonban jelentősebb szerepet játszott a kanadai területekre vonatkozó amerikai igény s a vád, hogy Anglia bujtogatta Washington ellen az indiánokat. Az amerikai hadsereget és flottát mégis előkészítetlenül vetették be, ráadásul a lakosság nagy részében népszerűtlen volt. A jenkik 1812 őszén jelentős sereggel vonultak Kanada felé, ám vereséget szenvedtek. Majd a Napóleon elleni háború befejezésével Nagy-Britannia erősítést küldhetett Amerikába, s augusztus 24-n elfoglalták Washingtont.
A genti békeszerződés zárta le az 1812. június 18-i amerikai hadüzenettel kirobbant háborút. A több hónapos tárgyalások eredményeként létrejött megállapodás értelmében a két fél megegyezett a status quo helyreállításában. A háború az Egyesült Államok számára közel hétezer halott és tizenhétezer sebesült mellett 127 millió dollár államadósság felhalmozódásával is járt.