A bibliakutatók, teológusok és a történészek régóta vitatkoznak, vitatkoztak arról, hogy mikor is született Jézus Krisztus. A szöveges források elemzése alapján feltehetően időszámításunk előtt történhetett ez. A pontos évet azonban lehetetlen filológiai, szövegkritikai munkák alapján meghatározni – ezek a becslések egyébként időszámításunk előtt 8-tól időszámításunk előtt 3-4-ig terjednek.
Ez egyrészt azon közismert hibáknak köszönhető, amelyeket a korai keresztény egyház nem túlzottan tájékozott szakértői, elsősorban Dionysius Exiguus római apát követtek el. A csillagászat azonban nagy segítséget nyújthat abban, hogy megállapíthassuk mikor is született Krisztus. A Biblia tesz említést a Betlehemi csillagról, amelyről időközben kiderült, hogy nem lehet csillag, csak egy fényes objektum az égbolton. Johannes Kepler magyarázata szerint a Jupiter, a Szaturnusz és a Merkúr ritka együttállása a megoldás, amely i. e. 6-ban volt. A Biblia szerint a napkeleti bölcsek egy csillagot követtek, amely előttük haladt, és amely egyszercsak megállt Betlehem fölött. Mivel a csillagot Heródes király udvarában nem látták, nem volt feltűnő jelenség. A megállás viszont kizárja, hogy valódi csillag lehessen, míg szupernóva sem lehetett, hisz az is feltűnő, míg a meteorok nem elég tartósan vándorolnak az égen ahhoz, hogy napkeleti bölcsek követhessék azt hosszabb időn át. Azonban nem lehet egyszerű bolygó sem, hiszen az nem lenne elég fényes. A Betlehemi csillagot az tehette igazán különlegessé, hogy a Jupiter és a Szaturnusz eltérő színű.
1925-ben Schnabel német kutató a mai Irak területén lévő régi sumér város, Sippar csillagvizsgálójának ékiratos agyagtáblái között megtalálta azt, amelyik ugyanazt a bolygóegyüttállást rögzíti, amelyet Kepler is kiszámolt. Eszerint i. e. 7 volt a nevezetes esztendő.