388 éve (1621) kötötték a nikolsburgi békét.
Az erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor beavatkozott a harmincéves háborúba a protestánsok oldalán. Bethlen ugyan nem tudott segíteni a cseheknek, ám veszélyes sereg volt a Habsburgok hátában főleg azután, hogy 1620 őszén a besztercebányai országgyűlés Magyarország királyává választotta.
A béke értelmében Bethlen lemondott a királyi címről és visszaadta a Szent Koronát. Birtokadományait pedig a következő országgyűlés felülvizsgálja. Cserébe a sziléziai Oppelnt és Ratibort kapta, ezeket unokaöccse örökli, valamint a maga életére hét felső-magyarországi vármegyét: Szatmárt, Szabolcsot, Ugocsát, Bereget, Zemplént, Borsod és Abaújt kapta. II. Ferdinánd az említett vármegyék végvárainak fenntartására évi 50000 Ft-ot fizet. Bethlen a kezén lévő többi területet a várakkal együtt visszaszolgáltatta.
A béke emellett garantálta a két orszg között a kereskedelem és a szolgálatba lépés szabadságát.
Az erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor beavatkozott a harmincéves háborúba a protestánsok oldalán. Bethlen ugyan nem tudott segíteni a cseheknek, ám veszélyes sereg volt a Habsburgok hátában főleg azután, hogy 1620 őszén a besztercebányai országgyűlés Magyarország királyává választotta.
A béke értelmében Bethlen lemondott a királyi címről és visszaadta a Szent Koronát. Birtokadományait pedig a következő országgyűlés felülvizsgálja. Cserébe a sziléziai Oppelnt és Ratibort kapta, ezeket unokaöccse örökli, valamint a maga életére hét felső-magyarországi vármegyét: Szatmárt, Szabolcsot, Ugocsát, Bereget, Zemplént, Borsod és Abaújt kapta. II. Ferdinánd az említett vármegyék végvárainak fenntartására évi 50000 Ft-ot fizet. Bethlen a kezén lévő többi területet a várakkal együtt visszaszolgáltatta.
A béke emellett garantálta a két orszg között a kereskedelem és a szolgálatba lépés szabadságát.