59 éve (1951) vezette be a Rákosi-rezsim a jegyrendszert.
A világháború alatti ellátási zavarok miatt már 1941-től fokozatosan be kellett vezetni hazánkban a jegyrendszert, ám a hároméves terv sikere eredményeképp ezt megszüntették (1949). 1951-ben azonban a kommunizmus építésének apróbb zavarait korrigálni kellett, s visszaállították év elején a cukor- és lisztjegyeket.
Az ellátási nehézségekért falun a tehetős, gazdag parasztot tették felelőssé. Az ún. kulákokat, ugyanúgy, mint a Szovjetunióban, üldözni kezdték. A cél a falusi kisbirtokos parasztság felszámolása és ezzel együtt az ellenség, a belső árulók leleplezése. Elvileg a 25. kat. holdnál nagyobb vagy 250 aranykoronánál értékesebb földterület birtoklása volt a kulák minősítés kritériuma. A gyakorlatban azonban a kulák kategóriát tetszés szerint tágíthatták.
A jegyrendszer 1951. december 2-ig maradt érvényben a húsjegy kivételével, amelyet csak 1952 februárjában töröltek el.
A világháború alatti ellátási zavarok miatt már 1941-től fokozatosan be kellett vezetni hazánkban a jegyrendszert, ám a hároméves terv sikere eredményeképp ezt megszüntették (1949). 1951-ben azonban a kommunizmus építésének apróbb zavarait korrigálni kellett, s visszaállították év elején a cukor- és lisztjegyeket.
Az ellátási nehézségekért falun a tehetős, gazdag parasztot tették felelőssé. Az ún. kulákokat, ugyanúgy, mint a Szovjetunióban, üldözni kezdték. A cél a falusi kisbirtokos parasztság felszámolása és ezzel együtt az ellenség, a belső árulók leleplezése. Elvileg a 25. kat. holdnál nagyobb vagy 250 aranykoronánál értékesebb földterület birtoklása volt a kulák minősítés kritériuma. A gyakorlatban azonban a kulák kategóriát tetszés szerint tágíthatták.
A jegyrendszer 1951. december 2-ig maradt érvényben a húsjegy kivételével, amelyet csak 1952 februárjában töröltek el.