85 éve (1925) oszlatta fel a parlamentet Mussolini.
Benito Amilcare Andrea Mussolini szegény családban született 1883. július 29-n. Vásott kölyök volt, majd 1901-ben tanítói diplomát szerzett, de munkáját nem tudta megtartani nőügyei miatt. Szocialista nézeteket vallott, munkásújságoknak is dolgozott. Harcolt az I. világháborúban, meg is sérült, s ez a pár év győzte meg, hogy nem a munkásosztályra, hanem a nacionalista kispolgárságra támaszkodva lehet átvenni a hatalmat. Szocialista nézetei így nemzeti szocialistára módosultak.
A társadalmi és gazdasági válságban levő Olaszországban Mussolini demagóg jelszavai mind több embert győztek meg, és az 1921-es választások eredményeképp pártja lett a mérleg nyelve, vagyis képes volt sakkban tartani a kormányt. Ennél is fontosabb volt azonban, hogy létrehozott egy fasiszta gárdát, amely csak a parancsszavára várt, hogy fegyverrel vegye át a hatalmat. Végül számottevő erőszakra nem került sor, pusztán a fenyegetéstől megijedtek, és a parlament miniszterelnökké emelte 1922-ben (ld. Marcia su Roma - X. 31).
1923-ban új választójogi törvényt fogadtatott el, amely értelmében a győztes párt automatikusan 2/3-os többséget szerez a parlamentben. Ez volt az a pont, amikor az ellenzék egyik embere, a szocialista Giacomo Matteotti felszólalt és a lakosság összefogását kérte Mussolini erőszakos hatalomátvétele ellen. A lakosság azonban jobban tartott egy szocialista államirányítástól. Matteottit 1924. július 10-n fasiszta különítmény ölte meg. 1925. január 3-n pedig kihívó parlamenti beszédében Mussolini magára vállalta a felelősséget Matteotti meggyilkolásáért, majd feloszlatta az országgyűlést, és ezzel kezdetét vette a fasiszta diktatúra Olaszországban. Rendeletileg akadályozta a pártok működését, a sajtószabadságot megszüntette, a helyi közigazgatások autonómiáját korlátozta, letartóztatások sorozata kezdődött meg. A parlament 1926-ban hivatalosan is korlátlan hatalmat szavazott meg a Ducénak azzal, hogy rendeletei törvényerejűek és csak a királynak tartozik felelősséggel. A látszatparlament végül 1928-ban szűnt meg jogilag.