97 éves (1913) lenne Richard Milhous Nixon.
Egy ötgyermekes, szegény kvéker család tagjaként látta meg a napvilágot a kaliforniai Yorba Linda-ban. Tízéves korától dolgozott, majd a Duke Universityn szerzett jogi diplomát. A második világháborúban a haditengerészet tisztjeként szolgált, majd a háború után politikai pályára lépett. 1946-ban republikánus képviselőként került be a kongresszusba. 1953-61 közt Eisenhower alelnöke volt, majd indult az 1960-as elnökválasztásokon, de alulmaradt John F. Kennedyvel szemben, két évvel később pedig a kaliforniai kormányzóválasztáson is elbukott. Átmenetileg visszavonult, de az 1968-as elnökválasztási hadjáratban újból indult, s ezúttal, ha minimális különbséggel is, de győzött. Sikerét elsősorban annak köszönhette, hogy megígérte a vietnami háború befejezését. Ennek ugyan ekkor még nem tett eleget, de mert fontos lépéseket tett az ügyben, továbbá a hidegháború felszámolása felé is - pl. ellátogatott Pekingbe és Moszkvába - 1972-ben nagy fölénnyel ismét elnökké választották. Második hivatali idejét azonban már nem tölthette ki. 1974-ben a Watergate-ügy, a hírhedt lehallgatási botrány miatt az amerikai elnökök történetében először távoznia kellett posztjáról, és csak utódja, Gerald Ford elnöki kegyelme révén kerülhette el a büntetőjogi felelősségre vonást.
1973. június 17-n öt embert - köztük a Nixon újraválasztásáért küzdő szervezet fizetett alkalmazottját - letartóztattak, amiért betörtek a Demokrata Pártnak a Watergate-házban lévő irodáiba, és lehallgató-berendezéseket telepítettek. Alig valamivel később két további fehér házi alkalmazottat vettek őrizetbe, ám a Nixon-admisztráció tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz. Nixont ekkor még csak azzal gyanúsítottak, hogy megpróbálta fedezni embereit, de nem sokkal később már megbízónak vélték. Nixon, kormányzatának hat tagja (Kleindienst, Ehrlichman, Haldeman, Magruder, Dean és Grey) után 1974. augusztus 9-n lemondott, mivel a bizonyítékok összegyűltek.
Nixon személyét titokzatosság lengte körül, legközelebbi munkatársai sem igazodtak el rajta, voltak akik minden idők legnagyobb elnökének, mások közönséges összeesküvőnek tartották, aki végzetesen aláásta a nemzetnek a közélet tisztaságába vetett hitét. 1994. április 22-n halt meg.
Egy ötgyermekes, szegény kvéker család tagjaként látta meg a napvilágot a kaliforniai Yorba Linda-ban. Tízéves korától dolgozott, majd a Duke Universityn szerzett jogi diplomát. A második világháborúban a haditengerészet tisztjeként szolgált, majd a háború után politikai pályára lépett. 1946-ban republikánus képviselőként került be a kongresszusba. 1953-61 közt Eisenhower alelnöke volt, majd indult az 1960-as elnökválasztásokon, de alulmaradt John F. Kennedyvel szemben, két évvel később pedig a kaliforniai kormányzóválasztáson is elbukott. Átmenetileg visszavonult, de az 1968-as elnökválasztási hadjáratban újból indult, s ezúttal, ha minimális különbséggel is, de győzött. Sikerét elsősorban annak köszönhette, hogy megígérte a vietnami háború befejezését. Ennek ugyan ekkor még nem tett eleget, de mert fontos lépéseket tett az ügyben, továbbá a hidegháború felszámolása felé is - pl. ellátogatott Pekingbe és Moszkvába - 1972-ben nagy fölénnyel ismét elnökké választották. Második hivatali idejét azonban már nem tölthette ki. 1974-ben a Watergate-ügy, a hírhedt lehallgatási botrány miatt az amerikai elnökök történetében először távoznia kellett posztjáról, és csak utódja, Gerald Ford elnöki kegyelme révén kerülhette el a büntetőjogi felelősségre vonást.
1973. június 17-n öt embert - köztük a Nixon újraválasztásáért küzdő szervezet fizetett alkalmazottját - letartóztattak, amiért betörtek a Demokrata Pártnak a Watergate-házban lévő irodáiba, és lehallgató-berendezéseket telepítettek. Alig valamivel később két további fehér házi alkalmazottat vettek őrizetbe, ám a Nixon-admisztráció tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz. Nixont ekkor még csak azzal gyanúsítottak, hogy megpróbálta fedezni embereit, de nem sokkal később már megbízónak vélték. Nixon, kormányzatának hat tagja (Kleindienst, Ehrlichman, Haldeman, Magruder, Dean és Grey) után 1974. augusztus 9-n lemondott, mivel a bizonyítékok összegyűltek.
Nixon személyét titokzatosság lengte körül, legközelebbi munkatársai sem igazodtak el rajta, voltak akik minden idők legnagyobb elnökének, mások közönséges összeesküvőnek tartották, aki végzetesen aláásta a nemzetnek a közélet tisztaságába vetett hitét. 1994. április 22-n halt meg.