72 éve (1938) választott Pest vármegye szélsőjobboldali képviselőt alispánnak.
Endre László 1895. január 1-n született Abonyban. 1923-tól az ország egyik legnagyobb és legfontosabb járása, a gödöllői főszolgabírája volt, antiszemita és fajvédő pártok, egyesületek vezető tagja (ÉME, MOVE) volt. Ekkor már kirívó módon akadályozta a zsidóság és cigányság életét. 1937-ben megszervezte a Fajvédő Szocialista Pártot, amelynek központját az Andrássy út 60-ban rendezte be. Szélsőséges politikai ambíciói miatt előkészítette visszavonulását a közigazgatásból, és pártja hamarosan fuzionált a Szálasi vezette nyilasokkal. Egy évvel később megnyerte az időszaki választást Pest megyében a kormánypárt jelöltjével szemben. 1940 után az érvényben levő rendeleteken túl is korlátozó intézkedéseket foganatosított Pest vármegyében a zsidósággal szemben. 1944 áprilisától szeptemberéig a Sztójay Döme által vezetett kormány belügyi államtitkára volt, a deportálások egyik fő szervezője. Jó barátságba került Eichmannal, ennek is köszönhető hogy ő lett a a zsidóügyek kezelésével megbízott államtitkár. Az októberi nyilas puccsban nem vett részt, de Szálasi kinevezte a hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormánybiztosává. A szövetségesek fogságába került, akik kiadták a magyar hatóságoknak. A népbíróság 1946-ban háborús bűnei miatt halálra ítélte, 1946. március 29-n kivégezték. A tárgyalás során megbánást nem tanúsított, a vádak nagy részét elismerte, kegyelmet nem kért. Akasztása előtt írt búcsúlevelében leszögezte: a zsidók kezében "van valóban a világuralom megvalósulása és elpusztít az útjából mindent, ami az új [zsidó] világállam felépítésében nekik akadályt jelent".