
A János Zsigmond uralma alatti országrész számára január 6-n kezdődő diétán engedélyezték az ekkor megalakuló unitárius egyház papjainak is a szabad igehirdetést - Dávid Ferenc fellépésének köszönhetően. Ugyanis Erdélyben 1557-ben a lutheri, 1564-ben a kálvini irányzatot ismerték el egyenrangúnak a katolikussal, s ezzel az aktussal teljes lett a vallásszabadság. Az unitárius tanokat bevett vallásként hivatalosan az 1571-es marosvásárhelyi országgyűlésen ismerték el, Ekkortól teljes a vallásszabadság Erdélyben.
Legalábbis a magyarok és németek számára, hiszen a románok vallása, a görögkeleti továbbra sem volt az (a többi vallás nem jelentős), igaz, nem is üldözték őket - szemben a protestánsokkal.
A tordai határozat páratlan volt Európában, ahol a vallásüldözés enyhülése ekkor kimerült az augsburgi vallásbékével, amely nem támogatta az együttélést, hanem legalizálta a fegyveres erőszakot.