
Öbölháborúnak nevezzük az iraki háborúkat. Az első az Irán elleni háború volt, amelyet a perzsa sahot letaszító Khomeini robbantott ki, mivel az iraki siítákat is részeltetni akarta rendszerében. 1980 szeptember 22-től 1988. augusztus 20-ig tartó háborúban a Szaddam Husszein vezette Irak az USA támogatását élvezte, de így is milliós károkat szenvedett emberéletben és dollárokban egyaránt.
A veszteséget pótlandó 1990. augusztus 2-n Husszein úgy vélte nyugodtan bekebelezheti a szomszédos törpeállamot, Kuvaitot, hiszen az USA érdekelt egy erős amerikabarát olajhatalom kialakulásában. Tévedett, több ponton is.
1991. január 17-n az USA vezette szövetséges erők Kuvait védelmében megkezdték a harcot. Minden korábbinál hatalmasabb rakétaarzenál került bevetésre, amelyet a médiák egyenes adásban közvetítettek. Az iraki sereg tehetetlen volt a 85 ezer tonna bomba ellen, s ezután a szárazföldi behatolás szinte csak formalitás volt. A február 28-n véget ért háború mérlege a szövetséges oldalon 358 halott és közel ezer sebesült. Az iraki adatok nem megbízhatóak.
A harmadik öbölháború 2003. március 20-n kezdődött.