65 éve (1945) tűnt el Raoul Wallenberg.
Egy híres svéd családban született 1912. augusztus 4-n, Stockholmban. Iskoláit Stockholmban végezte, érettségi után Amerikában folytatta tanulmányait, építészetet tanult. A diploma megszerzése után Dél-Afrikába ment, majd egy holland banknál dolgozott Haifában, Palesztinában. 1936-ban tért vissza Svédországba és egy élelmiszerüzletekkel foglalkozó cégnél helyezkedett el, amely közép-európai vöröskeresztes intézmények számára is szállított. Miután a németek bevonultak Magyarországra, a deportálással fenyegetett zsidók megpróbáltak semleges országoktól kérni útlevelet, a svéd nagykövetség ideiglenes útleveleket bocsátott ki azoknak, akiknek svéd kapcsolataik voltak. 1944-ben az Egyesült Államok kormánya kérte a svéd kormányt, járjon közben Magyarországon, ezért a svédek küldeni akartak valakit információszerzés és segítségnyújtás céljából. Wallenberg 1944. július 9-n érkezett Budapestre. Szabad kezet kapott a svéd külügyminisztériumtól: nem a hagyományos diplomáciai módszereket alkalmazta, hanem a vesztegetést, a zsarolást is. Wallenberg svéd védő-útlevelet tervezett, amely azt bizonyította, hogy tulajdonosa a svéd követség védelme alatt áll. Szálasi hatalomátvétele után 72-re növelte a svéd menedékházak számát, amelyekbe hamarosan közel 15000 lakó költözött be. A háború vége felé egy egyszerűsített védlevelet talált ki, amelyen már csak az ő aláírása szerepelt. Ezt követően azonban a kormány érvénytelenített minden menlevelet. 1945. január 17-n Wallenberg Debrecenbe indult, de nem érkezett meg oda. Feltételezések szerint erőszakkal a Szovjetunióba hurcolták. Szemtanúk szerint a lubjankai börtönbe került. Halálának körülményei tisztázatlanok. 1989-ben George Bush amerikai elnök jóváhagyta azt a határozatot, amely október 5-t Wallenberg nappá nyilvánította. Wallenberg volt a második személy, akit tiszteletbeli amerikai állampolgársággal ajándékoztak meg (1981).
Egy híres svéd családban született 1912. augusztus 4-n, Stockholmban. Iskoláit Stockholmban végezte, érettségi után Amerikában folytatta tanulmányait, építészetet tanult. A diploma megszerzése után Dél-Afrikába ment, majd egy holland banknál dolgozott Haifában, Palesztinában. 1936-ban tért vissza Svédországba és egy élelmiszerüzletekkel foglalkozó cégnél helyezkedett el, amely közép-európai vöröskeresztes intézmények számára is szállított. Miután a németek bevonultak Magyarországra, a deportálással fenyegetett zsidók megpróbáltak semleges országoktól kérni útlevelet, a svéd nagykövetség ideiglenes útleveleket bocsátott ki azoknak, akiknek svéd kapcsolataik voltak. 1944-ben az Egyesült Államok kormánya kérte a svéd kormányt, járjon közben Magyarországon, ezért a svédek küldeni akartak valakit információszerzés és segítségnyújtás céljából. Wallenberg 1944. július 9-n érkezett Budapestre. Szabad kezet kapott a svéd külügyminisztériumtól: nem a hagyományos diplomáciai módszereket alkalmazta, hanem a vesztegetést, a zsarolást is. Wallenberg svéd védő-útlevelet tervezett, amely azt bizonyította, hogy tulajdonosa a svéd követség védelme alatt áll. Szálasi hatalomátvétele után 72-re növelte a svéd menedékházak számát, amelyekbe hamarosan közel 15000 lakó költözött be. A háború vége felé egy egyszerűsített védlevelet talált ki, amelyen már csak az ő aláírása szerepelt. Ezt követően azonban a kormány érvénytelenített minden menlevelet. 1945. január 17-n Wallenberg Debrecenbe indult, de nem érkezett meg oda. Feltételezések szerint erőszakkal a Szovjetunióba hurcolták. Szemtanúk szerint a lubjankai börtönbe került. Halálának körülményei tisztázatlanok. 1989-ben George Bush amerikai elnök jóváhagyta azt a határozatot, amely október 5-t Wallenberg nappá nyilvánította. Wallenberg volt a második személy, akit tiszteletbeli amerikai állampolgársággal ajándékoztak meg (1981).