1349 éve (661) meghalt Ali Tálib, a Mohamed utáni negyedik kalifa.Két nappal halála előtt Kufában merényletet követtek el ellene. Ali Mohamed unokaöccse és veje volt egyben, akinek nagyságát még Mohamed is elismerte: „Ha én vagyok a bölcsesség városa, akkor Ali a kapuja.”
A Mohamed próféta által megteremtett iszlám vallás politikai okokból a próféta halála után két ágra szakadt.
Mohamed nem jelölte ki utódját, így halála után komoly vita tárgyát képezte, ki és milyen alapon legyen az új vallási vezető. A Kurais törzsből való Abu-Bakrra esett a választás. Az iszlámon belüli ellentétek a harmadik kalifa, Oszmán meggyilkolása után minden korábbinál jobban kiélesedtek. A vallás első, zavaros, feszültségekkel teli időszakát a kísértés korának nevezik.
A vallás szunnita ága úgy vélte, a vérségi alapot figyelmen kívül hagyva, a legalkalmasabbnak kell a közösséget irányítania. Olyan embernek, aki elsőként csatlakozott Mohamedhez, és mindig hű társa volt. A másik ág, a mekkai síiták viszont azt a véleményt képviselték, hogy Mohamed valamelyik családtagja legyen a vezető. A legtöbben Mohamed vejére, Alira gondoltak.
Oszmán halál után negyedik kalifaként Ali Tálib lett az iszlám vezetője. Ötéves uralkodása folyamatos vallási harcokkal telt. Mivel Ali véget akart vetni az egymás elleni küzdelmeknek, a radikális síiták ellene fordultak, és új csoportot alakítottak. Ali vesztét is egy fanatikus társa okozta. Hiába ismerte el Ali nagyságát még életében Mohamed, a kivonulók soha nem bocsátottak meg neki.
661. január 22-n Kufában egy kháridzsita (jelentése: kivonul) súlyosan megsebesítette Ali Tálibot, amelybe a 62 éves kalifa január 24-n bele is halt.
