143 éve (1867) hunyt el Habsburg István.
József főherceg és Hermina anhalt-saumburgi hercegnő fia Budán született 1817. szeptember 14-n. Anyja gyermekágyi lázban meghalt, ezért mostohaanyja, apja harmadik felesége, Mária Dorottya württembergi hercegnő nevelte. 14 éves korában ezredessé léptették elő. 1835-ben a róla elnevezett 52. gyalogezred tulajdonosa lett. Kitanulta a könyvkötést és a faesztergálást is. Pest-Budán közvetlensége miatt nagy népszerűségnek örvendett. A németen kívül jól tudott latinul, franciául, olaszul és magyarul is. 1838-ban részt vett a pesti árvíz mentési munkálataiban, ami tovább fokozta népszerűségét. 1843 őszétől Csehország helytartója, hivatalát 1844 januárjában vette át. Csehországban főként gazdasági jellegű intézkedéseivel igyekezett a tartomány fejlődését elősegíteni (Bécs-Prága közötti vasútvonal építésének támogatása, az 1846. évi éhínség enyhítése stb.). Apja a halála után, 1847-ben lett Magyarország helytartója, majd Pest vármegye főispánja. 1847-ben választották nádorrá, és őt tarthatjuk a "legmagyarabb Habsburg"-nak. 1848 tavaszán, mint királyi helytartó, ő bízta meg Batthyány Lajost az első magyar független kormány megalakításával. Ezután vállalta a reménytelen harcot a konszolidáció érdekében. A végsőkig a helyén maradt, s így őt bízták meg a Jellacic ellen küldött magyar hadsereg vezetésével. A megbízatást elfogadta, de a hadvezetés átvétele helyett szeptember 22-n Bécsbe menekült és 25-n lemondott a nádori méltóságról. Ezután visszavonultan élt Németországban, majd végül kibékült Ferenc Józseffel. Menton-ban (Nizza mellett) érte a halál.