91 éve (1919) kezdődött a földosztás.Károlyi Mihály az egyik leggazdagabb család sarja, aki jogi diplomát szerzett, majd 1905-től választott képviselője Pétervásárának. Kezdettől ellenzéki politikus volt, aki fokozatosan közeledett a szociáldemokratákhoz és radikális demokratákhoz. Ennek jegyében 1916-tól földosztást, általános választó jogot és nemzetiségi egyenlőséget követelt.
1918-ban ezen következetes baloldaliságának és háborúellenességének köszönhette népszerűségét. Október 23-n ellenkormányt alakított, ám hatalomba csak az őszirózsás forradalom révén került.
A népköztársaság kikiáltása után 1919. január 11-n lett köztársasági elnök, s megkezdhette megvalósítani legfőbb terveit. Először az általános választójogot fogadta el a nemzetgyűlés (vagyis szavazati jogot kapott minden írni-olvasni tudó 21 éven felüli férfi és 24 éven felüli nő). Hamar törvény garantálta a demokratikus szabadságjogokat. Károlyi azonban itt nem állt meg - mit sem törődve a gazdasági helyzettel, az összeomló hadsereggel, szociális intézkedések meghozatalába kezdett: munkanélküli-segély, adóhátralék elengedés, gyermekmunka betiltása, béremelés, katonák végkielégítése, de tervezte még a nyolc órás munkanap bevezetését és a társadalombiztosítás kiterjesztését. Intézkedései tehát szinte tökéletesek voltak, csak éppen az adott helyzetben irreálisak. Ez okozta bukását, s mai felemás megítélését.
Ami a földosztást illeti, vagyis a zsellérek ill. kisbirtokosok milliós tömegének felemelését, február 15-n fogadták el Nagyatádi Szabó István földtörvényét. Ebben az 500 holdnál nagyobb magán- és a 200 holdnál nagyobb egyházi birtokok kártalanítás ellenében való kisajátítását mondták ki. Károlyi február 23-n kápolnai birtokán elsőként kezdte meg a törvény végrehajtását. Sem magán-, sem egyházi személy nem követte.
