376 éve (1634) ölték meg Albrecht von Wallensteint.
Az 1583. szeptember 24-n született Wallenstein egy cseh nemesi családból származott, amely protestánssá lett. Mindez azért érdekes, mert egész életében a katolikus (Habsburg) császár szolgálatában állt a vallásháborúnak nevezett harmincéves háborúban - igaz, ekkor már rekatolizált. A gazdag földbirtokos 1618-ban állított fel először saját költségén hadsereget. V. (Pfalzi) Frigyes fölött aratott győzelme (1619. VIII. 25/27) után megszerezte az elmenekült cseh főurak földjeit, és így megfelelő anyagi eszközökkel rendelkezett későbbi nagyratörő vállalkozásainak megvalósításához. 1625-ben II. Ferdinánd császár részére állított fel 20 ezer zsoldosból álló hadsereget, melynek fenntartását az elfoglalt területeken vagyonelkobzással biztosította. 1628-ban elfoglalta Pomerániát és Mecklenburgot. 1628-ban a császár generalisszimusznak nevezte ki, de már 1630-ban kénytelen volt engedni a választófejedelmek akaratának és Wallensteint elbocsátotta szolgálatából. 1632-ben - Tilly halála után - visszahívta hivatalába. Wallensteinnek sikerült megállítania a svédek győzelmi menetelését Németországban (1632. XI. 16.). Sikerei nyomán feljogosítva érezte magát, hogy külön politikát folytasson. Emiatt felségárulással gyanúsították meg, és a "császárhű" tisztek merényletet szőttek ellene.
Friedland és Mecklenburg hercegét, Sagan fejedelmét egeri szállásán gyilkolták meg egykori tisztjei. Walter Deveroux kapitány vezetésével egy csapat dragonyos érkezett este 10 óra körül Wallenstein szálláshelyére. Először a komornyikkal és a többi szolgával végeztek, majd Deveroux saját maga ölte meg Wallensteint. A háború menete ezután megfordult, a császár és szövetségesei elvesztették azt.