161 éve (1849) adták ki az olmützi alkotmányt.1849 februárjában Kossuth személyes ellentéte miatt nem Görgeyt, hanem a lengyel Henryk Dembińskit nevezte ki fővezérré. A tábornok azonban csődöt mondott. Széttagolta a magyar főerőket, így amikor a tél végén Windischgrätz megindult Debrecen felé, a február 26-27-i kápolnai csatában a magyar fősereg alig fele vett részt, s vereséget is szenvedett. Az elégedetlen tisztikar erre letette őt a fővezérségről és végre Görgeynek adta azt át. A csatát követően Windischgrätz túlzott optimizmusról tanúskodó hadijelentést küldött az Olmützben tartózkodó császári udvarba: "A lázadó csordákat szétvertem, néhány napon belül Debrecenben leszek". E hadijelentés nyomán az udvari körök elérkezettnek látták az időt az alkotmányosság és abszolutizmus között folyó küzdelem végleges lezárására. Március 4-n az uralkodó feloszlatta a birodalmi gyűlést, s új alkotmányt adott birodalma népeinek.
Az alkotmány parlamenti felhatalmazás nélkül, vagyis ráerőszakolva, oktrojálva született. Lényege, hogy számos szabadságjog megadása mellett abszolutisztikus uralmat írt elő. Abszolút vétójogot adott az uralkodónak, a miniszterek neki, és nem a parlamentnek voltak felelősek. Az egyes tartományokat szűk, a helyhatóságokat viszont széles körű önkormányzati jogokhoz juttatta, ezzel is csökkentve a parlamentek jogkörét. Az alkotmány azonban soha nem lépett hatályba az általános tiltakozások miatt.
