189 éve (1821) tört ki a görög szabadságharc.Már az 1768-74-es orosz-török háború idején lázongás tört ki a görög függetlenségért, ám ezt könnyen elfojtották. Később a francia forradalom nyomán jakobinus forradalmi szervezetet jött létre, ami átalakult 1814-ben Odesszában(!) az Ypszilanti hercegek , Athénban Joannisz Kapodisztriasz vezetésével.
Az albániai pasa 1819-es lázadása adta meg a jelet a fegyveres felkelésre. Az első megmozdulás 1821. március 6-n Moldvában volt, de a remélt orosz támogatás elmaradta miatt Alekszandrosz Ypszilanti felkelői júniusra vereséget szenvedtek. Öccse, Dimitriosz a Peloponnészoszon (Moreában) robbantott ki lázadást március 25-n, amely általános törökellenes felkeléssé szélesedett. Európa lassan, de biztosan állt a görögök mellé. Pénzt gyűjtöttek számukra, fegyverek és önkéntesek érkeztek az országba - a leghíresebb Lord Byron volt.
1822. január 1-n ült össze Epidauroszban az első nemzetgyűlés, ahol kikiáltották a függetlenséget, és egy új alkotmányt és kormányt szavaztak meg. Az év során kiverték a törököket Moreából, ám a nép képviselői nem kaptak részt a hatalomból, az a községi elöljárók kezébe került. Így belső harc is folyt, egyrészt a hatalomért, másrészt az angol- és oroszbarát irányzatok közt. A törökök kihasználták a belső feszültségeket, és 1824-ben Krétát, majd egy évre rá szinte egész Moreát megtisztították a felkelőktől, és 1827-ben bevették Athént is.
Ekkor egyeztek ki a görögök, de már késő volt, nem volt erejük, hogy kivívják szabadságukat. Csakhogy ekkor beavatkoztak a nagyhatalmak: Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia. A három ország 1826-ban Görögország autonómiájának megadására szólította fel a szultánt, az elutasító válasz után egyesített flottájuk 1827-ben Navarinónál szétverte a török-egyiptomi hajóhadat. Oroszország pedig a szárazföldön is megindult hadaival. A törökök nem bírtak a túlerővel, és 1829. szeptember 14-n a drinápolyi békében kénytelen voltak elismerni a görög függetlenséget, valamint az oroszoknak átadni a Duna-deltát és a kaukázusi partvidéket, továbbá autonómiát adtak Moldvának, Havasalföldnek és Szerbiának. 1830-ban Londonban a három nagyhatalom de facto elismerte a független görög államot a maguk védnöksége alatt, a londoni jegyzőkönyvet a Porta 1832-ben írta alá.
